Egy erős és sokoldalú eszköztár segítségével új impulzusokat nyerhetnek a hazai kis- és középvállalkozások – ugyanakkor számos kihívás is vár rájuk.

A Portfolio és a KAVOSZ közös országos finanszírozási rendezvénysorozata a végéhez közeledik, hiszen már csak néhány várost látogatnak meg. Az esemény sorozat legutóbbi állomása Nyíregyháza volt, ahol a szakértők egy hosszú délutánon keresztül osztották meg tudásukat és tapasztalataikat. Az eddigi városok, mint Veszprém, Pécs, Kecskemét, Szeged, Szolnok és Miskolc mellett Nyíregyháza is csatlakozott a programhoz, gazdagítva ezzel a rendezvény színes palettáját.

A nemzetközi trendek világosan jelzik, hogy a fejlesztő állam koncepciója újraéledt, amely Magyarországon különösen a kis- és középvállalkozások (kkv) támogatására irányuló programokban található meg. Az évtized végéig terjedő kkv-stratégia célkitűzései között szerepel, hogy a kis- és középvállalatok beruházásainak aránya az összberuházásokon belül 30%-ról 40%-ra emelkedjen. Ezt Kévés Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium főosztályvezetője jelentette be, miután Balogh Zoltán, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke, valamint Czomba Csaba, a VOSZ Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei elnöke köszöntötte a résztvevőket.

A vállalkozások célja, hogy erősítsék versenyképességüket, ezért különböző intézkedések kidolgozásába fognak, és ebben jelentős segítséget nyújt a sokrétű célok megvalósítását szolgáló Demján Sándor Program – hangsúlyozta Kévés Sándor.

A hazai kis- és középvállalkozások számára indított uniós programok révén közel ezer milliárd forintnyi támogatást kínálunk, amely 2025 végéig válik elérhetővé.

- fűzte hozzá a főosztályvezető.

A kormányzat jelentős várakozásokkal tekint a költségvetés keretein belül működő Széchenyi Kártya Hitelprogramra, melynek éves költsége 320 milliárd forint. Ennek a programnak köszönhetően idén akár 150 milliárd forinttal több beruházási hitelt is folyósíthatnak, mindezt kedvező, fix 3%-os kamatozással.

Krisán László, a KAVOSZ vezérigazgatója, az előadását az elmúlt öt év kihívásainak sorával indította, amelyek során a világjárvány, a háborús konfliktusok, az inflációs nyomás, az energiapiaci zűrzavarok és most a vámháború árnyékában kellett megoldásokat találni. „Ezek a nehézségek egy olyan környezetet teremtettek, ahol kulcsfontosságú, hogy valamilyen stabil és megbízható támogatást tudjunk nyújtani” – fogalmazott a Széchenyi Kártya Program bemutatásakor.

Szerencsére a kamatpálya már kezdett megfordulni, de a magas alapkamat még egy ideig velünk maradhat, így a piacon elérhető hitelek továbbra is magas költségekkel járnak – hívta fel a figyelmet egy szakértő. Ennek következtében az országos adatok alapján idén eddig körülbelül 290 milliárd forint értékben mintegy 9 ezer szerződést kötöttek a kedvezményes hitelkonstrukciókra. Érdekes módon a megkötött szerződések több mint 40%-a a tíz évre fixált 3%-os kamatozású beruházási hitelek iránti igényt tükrözte.

A forráshoz való hozzáférés nem csupán a földrajzi körülményeken múlik: a KAVOSZ széleskörű irodahálózata biztosítja, hogy a 20 kilométeren belül bárhol lehetőség nyíljon a Széchenyi Kártya igénylésére.

A március 1-tól érvényes kamatcsökkentés újabb lendületet adott, így várhatóan egyre többen élnek a 4,5%-on elérhető likviditási, az 1,5%-on kínált zöld hitellel vagy az akár kezdő vállalkozások számára is nyitva álló 3%-os mikrohitellel

- minden esetben a futamidő teljes időtartamára rögzített kamatlábon.

Vármegyei szinten is egyre inkább megfigyelhető a fogadókészség: 2023 óta több mint 5000 szerződés született, összesen 157 milliárd forint értékben.

A vállalkozásokat segítő keretrendszer egyik fontos pillére a VOSZ is, amely immár a kormány kiemelt partnereként fejt ki egyre erőteljesebb érdekképviseletet. A vármegyei tanácsadó irodák megnyitása előremutató, miközben a szervezet a KAVOSZ-on keresztül a legjelentősebb kkv finanszírozóvá vált köszönhetően az 1.250 milliárd forintnyi finanszírozást biztosító 40.000 szerződött hitelnek, emelte ki Ádám Imre, a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei VOSZ Szervezet elnöke.

Koleszár Péter, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Modern Vállalkozások Program (MVP) 2.0 ügyfélszolgálati és tanácsadási koordinátora kiemelte, hogy az MVP és más kormányzati intézkedések révén a kis- és középvállalkozások (kkv) digitalizációja terén egy jelentős felzárkózás indult el az uniós átlaghoz képest.

Ez a folyamat nem állhat meg, és a folytatás ütemét leginkább újabb vállalkozások integrálásával, vagyis a "digitális transzformáció" révén lehet biztosítani. A stagnálás ugyanis lassú visszaesést jelent, ami elkerülhetetlen következmény.

A már meglévő digitális eszközöket és fejlesztéseket is fenn kell tartani, azaz azok a vállalkozások is célcsoport, akik már ráléptek a digitális útra, vagy adott esetben részt vettek a programban

- fűzte hozzá a szakértő.

Az elmaradottabb régiókban működő, nagyon alacsony digitális intenzitással rendelkező mikrovállalkozások versenyképességének növelésére külön források állnak rendelkezésre a digitális infrastruktúra és transzformáció elősegítésére, emlékeztetett Dankó János, az Energiaügyi Minisztérium osztályvezetője.

"Az ennek keretében megvalósítható felhőalapú, kiberbiztonsági, CRM- és ERP-rendszer bevezetési vagy e-kereskedelemmel kapcsolatos beruházások nagy lökést adhatnak az érintett cégeknek" - mondta, és hozzátette, hogy a Modern Vállalkozások Programnak köszönhetően a következő 2-4 évben meghaladhatjuk az uniós átlagot digitális felkészültségben.

A 2010-es évek kedvező gazdasági környezete már a múlté, és a kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára most sokkal kihívásokkal teli időszak köszöntött be, különösen az alacsony termelékenység miatt. Az infláció továbbra is komoly fenyegetést jelent, míg a magas kamatok következtében a piaci hitelek egyre kevésbé vonzóak. Ráadásul az uniós támogatások csökkenése a költségvetést is komoly dilemmák elé állítja - fejtette ki Madár István, a Portfolio Csoport vezető elemzője, vázolva a magyar gazdaság aktuális helyzetét.

A szakember szerint kérdés, hogy lesz-e változás a ciklikus, illetve strukturális problémák területén. Az összkép vegyes: ami biztos, hogy a 2020 előtti ideális gazdasági klíma egy ideig nem jön el.

A GDP alakulását tekintve a fogyasztás, a beruházás és az export közül a fogyasztás még viszonylag stabilan tartja a gazdaságot (tavaly 5%-os növekedést mutatott), ám összességében a beruházások jelentik a legnagyobb kihívást a gazdasági teljesítmény szempontjából.

A versenyképes termékkel rendelkező vállalatok továbbra is kedvező lehetőségekkel rendelkeznek, ám a jelenlegi piaci környezetben a kockázatok mértéke jelentősen megnövekedett a korábbi időkhez képest.

A képlet nem változik a vállalatok számára: hatékonyságot kell növelni, de mindezt kedvezőtlenebb piaci és finanszírozási körülmények között

- Ebből a megfigyelésből Madár István levonta a saját következtetését.

Az esemény záró kerekasztala lehetőséget teremtett a helyi üzleti szféra képviselői számára, hogy kifejthessék véleményüket és tapasztalataikat a legfontosabb gazdasági témákról. Itt nem csupán eszmecserére került sor, hanem egy olyan platform alakult ki, ahol a résztvevők közösen gondolkodhattak a jövőbeli kihívásokról és lehetőségekről.

Kulcsár Ildikó, a környezetbarát tisztítószerek előállítására specializálódott Cudy Future Kft. ügyvezetője hangsúlyozza, hogy elengedhetetlen a termelési folyamatok és az energiafelhasználás hatékonyságának fokozása. E célok eléréséhez azonban elengedhetetlen a megfelelő tudásbázis. "Vagy lépünk az AI és robotika terén, vagy kénytelenek leszünk bezárni a vállalkozást" – figyelmeztetett.

Ennek érdekében folyamatosan áttekintjük folyamataikat - évente új minőségi és környezetvédelmi célokat fogalmazunk meg, és büszkén üzemeltetünk egy naperőművet is. Kulcsár Ildikó elmondása szerint

Az üzleti modell kialakításakor nem célszerű hitelekre és pályázatokra támaszkodni, mivel ez arra utalhat, hogy a vállalat alapvetően nem működik optimálisan. Az alapvető siker titka a költséghatékony működésben rejlik.

- hangsúlyozta.

Nyitrai Gergely, a Magyar Fejlesztési Bank osztályvezetője rámutatott, hogy a vállalatok jellemzően technológiai megújulásra, energiahatékonyság növelésére és digitalizációs fejlesztésekre keresnek finanszírozási lehetőségeket. "A mi szerepünk különösen fontosá válik, amikor a beruházási hajlandóság csökken. Ennek érdekében együttműködünk a KAVOSZ-szal, és az uniós forrásokkal összefonódva nyújtunk támogatásokat. Érdemes megemlíteni, hogy a nulla százalékos hitelek jogi értelemben támogatásnak számítanak. A tapasztalataink azt mutatják, hogy amikor vissza nem térítendő támogatások állnak rendelkezésre, a többi finanszírozási forma iránti érdeklődés jelentősen csökken" - tette hozzá a szakértő.

Sütő Zsolt, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. üzletfejlesztési igazgató-helyettese hangsúlyozta, hogy az elmúlt három évtizedben cégük több mint 600 ezer szerződéshez és 12 ezer milliárd forintnyi hitelhez kapcsolódóan vállalt kezességet. "Ezért jelenleg a kis- és középvállalkozások hitelfelvételeinek közel felénél ott vagyunk" - nyilatkozta a szakember. A munkaerőpiac helyzetével kapcsolatban a bankoktól érkezett visszajelzések alapján egyértelműen látható, hogy nőtt a finanszírozási igény a munkaerőközvetítő cégek részéről, valamint a munkásszállások építése iránt is megjelentek új keresletek.

Az emberi tényező kiemelkedő szerepet játszik a vállalati teljesítményben: a munkatársak fejlesztése alapvetően meghatározza a hatékonyság növekedését - hangsúlyozta Szilágyi-Bécsi Tímea, munka- és szervezetpszichológus. Tapasztalatai szerint a HR területen, legyen szó multinacionális cégekről vagy kis- és középvállalkozásokról, gyakran tapasztalható, hogy a nagyvállalatok nem a legjobb helyre irányítják a forrásaikat. "Sokszor olyan területekre költenek, ahol nem lenne szükség, például selejtre, viszont a képzésre, amely a selejt megelőzését szolgálná, már nem jut forrás" - tette hozzá. Ez a megközelítés azt mutatja, hogy a tudatos fejlesztés kulcsfontosságú a vállalati eredmények javításához.

A kisebb vállalkozások szorosabbra fogják a nadrágszíjat, és óvatosabban lépnek előre a tőkehiány következtében.

- tette hozzá a szervezetpszichológus, akinek meglátása szerint a hatékonyságnövelésben néha a vak vezeti világtalant, mert nem jó helyen nyúlnak a folyamatokhoz. Munkaerő tekintetében igazából van tartalék, de aki kiszorult, náluk nincs motiváció a visszakerülésre, ezért rehabilitációs programokra lenne szükség, mondta Szilágyi-Bécsi Tímea, aki a munkavállalói jóllét szerepét is kiemelte.

Az ország felfedezése az utolsó állomásokra érkezett, és még két varázslatos helyszín vár ránk:

A címlapkép forrása: Portfolio.

Ez a szöveg nem tekinthető befektetési tanácsadásnak vagy ajánlásnak. Az alábbiakban található információk csupán tájékoztató jellegűek, és nem helyettesítik a szakmai konzultációt. Kérjük, hogy minden esetben saját kutatást végezzen, illetve konzultáljon szakértővel, mielőtt pénzügyi döntéseket hozna.