Saját embere támadta meg von der Leyen mestertervét.

Egyre inkább feszültté válik a helyzet az Európai Bizottságon belül, alig két héttel a következő hétéves költségvetési ciklus tervezetének bemutatása előtt. A felzárkóztatási politikáért felelős biztos minden lehetséges lépést megtesz annak érdekében, hogy megvédje a hatáskörét, ám a kiszivárgott információk szerint Ursula von der Leyen bizottsági elnök határozottan elkötelezett az eredeti tervei megvalósítása mellett.

Raffael Fitto, a kohézióért és reformokért felelős biztos, aki eddig visszafogott stílusával tűnt ki, most éles küzdelembe kezdett a Bizottságon belül. Célja, hogy a 2028-2034-es költségvetés továbbra is tartalmazza a kohéziós alapot, amely az európai régiók felzárkóztatását szolgálja – számolt be róla a Politico.

Fitto, aki a 400 milliárd euró értékű regionális támogatások felügyeletért felel, összetűzésbe került von der Leyennel. Az értesülések szerint a Bizottság elnöke makacsul ragaszkodik az egyszerűsítési javaslatához, amely az Európai Unió hosszú távú pénzügyi keretének (MFF) megújítását célozza meg a helyreállítási alap (RRF) mintájára. Ennek következményeként a félelmek szerint Európa fejletlenebb régiói véglegesen lemaradhatnak a fejlődésben.

Von der Leyen reformja lényegében a 27 tagállam számára külön-külön keretet biztosítana az unió hétéves költségvetésének kezelésére, lehetővé téve, hogy a nemzeti kormányok jelentősebb befolyással bírjanak a források felhasználásának módjára. A terv szerint ez a megközelítés nemcsak a nemzeti prioritások figyelembevételét segítené elő, hanem erősítené a helyi döntéshozatali rendszereket is.

nemcsak a támogatásokkal kapcsolatos bürokratikus terheket enyhítené jelentősen, hanem az aktuális uniós szintű stratégiához - jelenleg védelem és versenyképesség - való alkalmazkodást is egyszerűbbé tenné.

A tervnek rengeteg kritikusa van, és Fitto, úgy látszik, nagyban osztja az Európai Parlament még júniusban elfogadott álláspontját, miszerint a kohéziós forrásoknak legalább a mostani ciklusnak megfelelő összegben fenn kell maradnia.

Rajta kívül a költségvetési biztos, Piotr Serafin is többször hangsúlyozta, hogy nem lehet kihagyni az államigazgatás alacsonyabb szintjeit a forráslehívásból, valamint von der Leyen saját pártja, a Néppárt, illetve a második legnagyobb frakciót alkotó szociáldemokraták is levélben kérték a Bizottságot, hogy tartsa meg a kohéziós alapot.

Serafin egyik tanácsadója a lapnak kifejtette, hogy a felzárkóztatás jövője továbbra is kérdéses, és a helyzet egyelőre homályos. Emellett más, nevüket titokban tartó tisztviselők is megerősítették, hogy másfél héttel a bemutató előtt még a Bizottság asztalán sincsen véglegesített tervezet.

Néhány kritikus aggodalommal tekint az új rendszerre, mivel attól félnek, hogy demokratikus hiányosságok léphetnek fel. Ez különösen aggasztó lehet, mivel olyan "autokratikus vezetők", mint Orbán Viktor, esetleg elvonhatják az uniós támogatásokat azoktól a régióktól, amelyeket politikai ellenfeleik irányítanak.

Ez azonban, úgy látszik, kevésbé szempont a kormánynak, ugyanis nemrég, 13 másik tagállammal együtt,

Magyarország is írásban fordult Ursula von der Leyenhez, kérve, hogy a kohéziós politikát továbbra is fenntartsa.

Ez alapján arra is következtethetünk, hogy a reformok támogatása mellett a Bizottság figyelembe vette a Parlament egy másik javaslatát is, amely szerint a források elérhetőségét egy világosan meghatározott követelményrendszerhez kell kapcsolni. Ennek fényében a magyar kormány valószínűleg a már ismert rendszer fenntartását tartja előnyösebbnek, amelyben például az agrártámogatások nem lettek zárolva.

Fitto és Serafin egyaránt azt vallják, hogy a regionális kifizetéseknek szorosan kellene kapcsolódniuk a helyi reformokhoz. Jelenleg azonban még nem világos, milyen formát ölt majd a Bizottság költségvetési javaslata, amelyben elképzelhető, hogy egy új versenyképességi alap is szerepelhet. A Bizottság a tervek szerint július 16-án ismerteti a javaslatot, de Serafin tanácsadója szerint ez még mindig bizonytalan.