Magyarország sivatagosodása egyre aggasztóbb méreteket ölt, a helyzet valóban figyelmet érdemel. Olyan drámai képekkel szembesülünk, amelyek rávilágítanak a problémára.

Fotó: MTI / Czeglédi Zsolt - Kiszáradt gémeskút Balmazújváros térségében 2024. augusztus 27-én

A hónapok óta tartó csapadékhiány ismét felfedte az Alföld egyik legsebezhetőbb arcát: Pitvaros környékén a puszták sárgás árnyalatot öltöttek, a növényzet kiszáradása egyértelműen nyomot hagyott, a táj vízhiányos állapotban van. A Körös-Maros Nemzeti Park gulyája egyelőre még megmaradt a területen – számolt be Jakab Gusztáv, az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézetének egyetemi docense, aki a közösségi médiában saját felvételeivel is bemutatta az aszály súlyos következményeit – olvasható a BEOL híradásában.

Az ELTE tudósai nem csupán rögzítik az adatokat, hanem aktívan dolgoznak azon, hogy feltárják a szárazság következményeinek mérséklésére irányuló lehetséges megoldásokat.

Mesterséges intelligencia alkalmazásával újjáélesztik a régmúlt alföldi tájakat, feltárva, hogyan alakult a vízrendszer évszázadokkal ezelőtt, mielőtt az emberi beavatkozások gyökeresen átformálták volna az ökológiai egyensúlyt.

A Jakab Gusztáv, Magyari Enikő, Timár Gábor és Jakab Benedek nevével fémjelzett kutatás nemcsak tudományos érdekesség: a történeti tájképek elemzése kulcs lehet a mai vízvisszatartási programok sikeréhez, például a "Vizet a Tájba" kezdeményezés céljainak megvalósításához.

A vízvisszatartás nem csupán elméleti kérdés. Mint arról korábban már beszámoltunk, a Sebes-Körös és a Berettyó közötti, 4,5 kilométer hosszú egykori folyómedret helyi közösségi kezdeményezés keretében, a vízügyi szakemberek segítségével újra feltöltötték vízzel a Sebes-Körösből. Ez a lépés része egy átfogó aszályvédelmi akciótervnek, amelynek fő célja, hogy ahol lehetséges, friss felszíni vízzel töltsenek fel a kiszáradt holtágakat, csatornákat és medreket. E projekt nem csupán a biodiverzitás megőrzésére irányul, hanem a mezőgazdaság fenntarthatóságának megőrzése érdekében is elengedhetetlen, hiszen a vízveszteség korlátozása kulcsfontosságú az Alföld jövője szempontjából.