Szabadon mozgathatók-e az uniós gazdák? A helyzet nem éppen rózsás: csupán ígéretek és vonzó, de üres ígéretek állnak rendelkezésre, míg a brüsszeli agrárpolitikában továbbra sincsenek kézzelfogható intézkedések. - PestiSrácok

Fotó: MTI/EPA/Keystone/Valentin Flauraud Szabadon elérhetőek az uniós gazdák? Ahelyett, hogy konkrét lépéseket tennének, csupán ígéretek és vonzó javaslatok keringenek a brüsszeli agrárpolitikai diskurzusban. Hertelendy Gábor írása, 2025. február 20.

A Közös Agrárpolitikáról rendezett uniós vita, ahogy már megszokhattuk, nem hozott sok újdonságot az asztalra. A gazdák számára olyan projektek kerülnek előtérbe, amelyek nem igazán segítik a versenyképességet az unión kívüli termékekkel szemben. Továbbra is napirenden van a területalapú támogatások eltörlése és az állattenyésztés visszaszorítása. Azonban lassan már annak is örülni lehet, hogy a brüsszeli döntéshozók legalább észrevették: a magas energiaköltségek és a túlzott adminisztratív terhek komoly akadályokat jelentenek a termelők számára. Ez már egy lépés előre!

Ismét a "semmirevaló ígéretek, de fogd meg jól" stratégiáját alkalmazta az Európai Bizottság a Közös Agrárpolitika (KAP) átalakításának uniós vitájában. Az Agroinform.hu beszámolója szerint Ursula von der Leyen és csapata egy német bölcsészprofesszort és annak szakmai testületét kérte fel arra, hogy készítsenek javaslatokat. A tanácskozás komolyságát továbbá jól tükrözi, hogy egyetlen kelet-közép-európai gazdaszervezetet sem hívtak meg az eseményre.

A tanácskozás középpontjában a brüsszeli Zöld Megállapodással kapcsolatos szakítás állt, de a résztvevők olyan aggasztó javaslatokat is megfogalmaztak, mint a területalapú támogatások eltörlése és az európai állattenyésztés csökkentése.

Az Európai Bizottság több ígéretet is tett, amelyek célja az európai húsipar védelme, az egyenlő versenyfeltételek fenntartása, valamint az élelmiszerbiztonsági előírások szigorú betartása az importált termékek esetében. Emellett jelezték, hogy eltérnek a növényvédő szerek betiltásától, amennyiben nem állnak rendelkezésre megfelelő alternatívák. A mezőgazdasági szén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében pedig nem kötelező intézkedéseket, hanem ösztönzőket kívánnak alkalmazni.

Az egymással éles ellentétben álló ígéretek és a közép-európai gazdasági érdekképviseletek figyelmen kívül hagyása nem véletlenszerű jelenség: az Európai Bizottság ismételten a nyugat-európai, különösen a holland agrárlobbi érdekeit kívánja előtérbe helyezni. Emellett a közösségi szempontból gazdaságosabb fenntartású, valamint a vámpolitika révén jövedelmezőbb uniós határokon kívüli termékekre is egyre inkább koncentrál.

Ezt támasztja alá egy hatástanulmány, amely szerint a "Stratégiai Dialógus" elnevezést viselő uniós javaslatcsomag - amelynek leghangsúlyosabb pontja a területalapú támogatások kivezetése - jelentős versenyhátrányt generál az uniós gazdáknak az EU-n kívüli, például az ukrán, brazil vagy marokkói szereplőkkel szemben. Így a gazdák létszáma drasztikus mértékben lecsökkenne, ami társadalmi szinten súlyos következményekkel járna. Egyes falvakból eltűnne a maradék vállalkozói réteg, a termőföldek használatát pedig a nagy gazdasági társaságok vennék át.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által készített tanulmány rávilágít, hogy amennyiben a támogatások megszűnnek, a termelési költségek drámaian megugranának. Ennek következményeként a fogyasztói árak is jelentős emelkedésnek indulnának, ami kedvező helyzetet teremthetne a sokkal olcsóbb, de kétes minőségű és élelmiszer-biztonsági szempontból aggályos harmadik országokból származó termékek számára.

Rögzítsük, hogy a tanulmány szinte teljesen megbízható.

Az unió határain kívülről érkező gyenge minőségű termékek számára már nyitva áll a kapu, így a feltételes megfogalmazás már nem indokolt. Ahogy a PestiSrácok.hu is beszámolt róla, a tavalyi jelentős gazdatüntetések ellenére az Európai Bizottság sikeresen megkötötte a szabadkereskedelmi megállapodást a Mercosur-országokkal (Brazília, Argentína, Uruguay, Paraguay, Bolívia), ezzel újabb sebet ejtve az EU-tagállamok gazdaságán.

Vagyis Brüsszelnek előbb-utóbb engednie kell a gazdanyomásnak, hiszen Franciaországtól és Németországtól Dánián és Hollandián át, Lengyelországig és Magyarországig széles konszenzussal tüntetnek az Európai Bizottság agrárpolitikája ellen. Ezt még Brüsszel is tudja.

Legalábbis erre utal, hogy a közelgő héten az Európai Bizottság két jelentős projektet fog bemutatni, amelyek közvetve az agráriumot is érintik: a Tiszta Ipari Megállapodást (Clean Industrial Deal) és az omnibusz-csomagot.

A nevek között akadnak olyanok, amelyek szokatlanul csengenek, míg mások inkább hagyományosabbak. A brüsszeli politikusok nyilatkozatai alapján úgy tűnik, hogy ezek az elképzelések még nem érték el a végleges formájukat.

Lássuk, hogy miért nem. Az eddigi megszólalások szerint a Clean Industrial Deal többek között olyan megoldásokat foglal magában, amelyek "lehetővé teszik a nagy energiaigényű iparágak számára az árak csökkentését a termelők és a fogyasztók közötti speciális megállapodások révén." Arra jóformán senki nem tett kísérletet, hogy megmagyarázzák, miket értenek "speciális megállapodások" alatt, de egy biztos.

Az ismertető szöveg hangsúlyozza azt a tényt, amelyet már a brüsszeli Politico is kiemelt: az európai gyártók nehéz helyzetben vannak a túlságosan bonyolult bürokrácia és a magas energiaköltségek következtében. Ennek eredményeként nem tudják felvenni a versenyt az Egyesült Államokkal és Kínával, még olyan iparágakban sem, ahol eddig szinte monopolhelyzetet élveztek, mint például az acél- és cementgyártás.

A másik bejelentett uniós kezdeményezés, az "omnibusz" projekt, a dereguláció első lépéseként értelmezhető, ami a szabályozások enyhítésére utal. Ursula von der Leyen kijelentette, hogy a Bizottság célja, hogy a vállalatokat sújtó adminisztratív terheket legalább 25%-kal csökkentse, míg a kis- és középvállalkozások (kkv-k) esetében ez az arány minimum 35% legyen.

Igen ám, de nagy kérdés, hogy a nehezen teljesíthető környezetvédelmi és a túlszabályozott egészségügyi előírások mellett észrevehető lesz-e ez a változás a gazdák számára, hogy felvegyék a versenyt az unión kívüli termékekkel, avagy Brüsszel pusztán elhúzta előttük a mézesmadzagot.

Figyelemre méltó, hogy a NAK és a MAGOSZ egy közös aláírásgyűjtésbe fogtak az uniós javaslatok ellen, amely már közel 250 ezer támogató aláírást gyűjtött össze. Ez a szám jól mutatja, mennyire fontos ez a téma a gazdák számára! #Támogatás #Gazdálkodás

Kapcsolódó témák: Az Európai Bizottság szerepe a közös agrárpolitika alakításában, az omnibusz-csomag jelentősége a mezőgazdasági támogatások reformjában, valamint a Tiszta Ipari Megállapodás hatása a fenntartható fejlődésre. Kiemelkedő vezetők és döntéshozók hozzájárulása a jövőbeli politikák formálásához.