Elképesztő, hogy csak most bukkantak rá: egy 3000 éves régiség került elő Babilon romjainál!

Német és iraki kutatók felfedezték az ókori Babilon városát dicsőítő, több ezer éves himnuszt, amelyről a müncheni Lajos-Miksa Egyetem (LMU) számolt be. Ez az eddig ismeretlen, 250 soros dicsőítő költemény valószínűleg a Krisztus előtti ezredforduló környékén keletkezett.
"Lenyűgöző himnuszról van szó, amely Babilont legnagyobb virágzásában írja le és betekintést enged lakói életébe is" - mondta Enrique Jiménez, az LMU Assziriológiai Intézetének ókori keleti irodalommal foglalkozó professzora, a rangos Cambridge University Press által kiadott Irak című folyóiratban publikált tanulmány egyik fő szerzője.
Babilon alapítása körülbelül Kr.e. 2000-re tehető, a történelmi Mezopotámia területén. Ez a város valaha a világ legnagyobb települése volt, igazi kulturális központként tündökölt. Itt születtek olyan irodalmi remekművek, mint a híres Gilgames-eposz, amelyek ma is a világirodalom fontos részét képezik.
Az i.e. első évezred elejére nyúlik vissza az a különleges szöveg, melyet egy babiloni író fogalmazott meg anyanyelvén, hogy dicsőítse városának szépségeit. "A szerző részletesen bemutatja a város impozáns épületeit, de említi a Eufrátesz-folyó csodálatos hatását is, ahogy a tavasz elérkezik, és a mezők zöldbe borulnak. Egyszerűen lenyűgöző! Mezopotámiából csupán néhány természetleírás maradt ránk" - osztotta meg Jiménez.
A babilóniai nőkről, a papnői szerepükről és az ezzel kapcsolatos feladatokról szóló információk is meglepték a szakértőket, hiszen korábban nem voltak ismertek erről szóló szövegek. A himnusz mindemellett betekintést nyújt a városi társadalom együttélésébe is. A lakosokat a szövegben például úgy jellemzik, hogy tisztelettel viselkednek az idegenekkel.
Akkoriban a szövegeket ékírással írták agyagtáblákra, amelyeknek gyakran csak töredékei maradtak fenn. A Bagdadi Egyetemmel való együttműködés egyik célja éppen ezért az volt, hogy megfejtsék a szippari könyvtárból származó több száz ékírásos táblát és megőrizzék őket az utókor számára.
Az Electronic Babylonian Literature projekt részeként Jiménez célja, hogy digitális formába öntse az összes eddig felfedezett ékírásos töredéket. Mesterséges intelligencia alkalmazásával pedig törekszik arra, hogy a különböző részeket harmonikusan egyesítse, így segítve elő a titkok megfejtését.
"A mesterséges intelligencia segítségével kifejlesztett platformunk révén sikerült további 30 kéziratot azonosítani, amelyek az újra felfedezett himnuszhoz kapcsolódnak. Ez a folyamat korábban évtizedekig tarthatott volna" - mondta Jiménez, hozzátéve, hogy ezek a friss szövegek lehetővé tették a hiányos részek kiegészítését az agyagtáblán található, dicsőítő ének teljes szövegében.
Ahogy megjegyezte, a fellelt töredékek sokasága arra enged következtetni, hogy a szöveg a maga korában széles körben népszerű volt. A kutató véleménye szerint igazán figyelemre méltó, hogy egy olyan, a régi időkben ennyire közkedvelt írásmű máig rejtve maradt a szakmai közvélemény elől.
Az ókori Babilon lenyűgöző romjai körülbelül 85 kilométerre terülnek el délre Bagdadtól, Irak fővárosától. Ezen a történelmi helyszínen, amely az UNESCO világörökségi listáján is szerepel, a múlt titkai és csodái elevenednek meg.