Trump fenyegetéseivel új kihívások elé állítja Magyarországot, hiszen a 350 milliárd forintos gazdasági csapás súlya komoly aggodalmakat ébreszt. A nemzetközi politikai színtér viharai közepette a magyar gazdaság jövője a tét.
Tatár Mihály, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője a lapunknak adott interjújában felhívta a figyelmet arra, hogy az amerikai elnök kereskedelmi offenzívája nem csupán a nagy gazdasági hatalmakat érinti, hanem a magyar exportgazdaságot is súlyos veszteségekkel fenyegeti. A szakértő becslése szerint hazánk évente akár 350 milliárd forintnyi kárt is elszenvedhet, és ez még csak a közvetlen következményekre vonatkozik.
A magyar gazdaság sebezhetősége Donald Trump vámpolitikájával szemben sokkal súlyosabb, mint azt elsőre gondolnánk. A szakértői becslések szerint hazánk exportjának 4-5 százaléka irányul közvetlenül az Egyesült Államokba, amelyen belül kiemelkedik a 2 milliárd dollárnyi autóipari export.
A Trump-adminisztráció világképe az, hogy az Egyesült Államok olyan súlyos adósságproblémákkal és deindusztrializációval áll szemben, hogy azt bármilyen áron meg kell állítani, a trendeket minden áron meg kell fordítani. Akkor is, ha az a kereskedelmi partnereknek, a szövetségeseknek és magának az amerikai lakosságnak is súlyos megrázkodtatásokat okoz. Ennek a drasztikus megoldási kísérletnek a részei nem csak maguk a vámok, hanem a világpiacon a jelenlegi kereskedelmi struktúrák, munkamegosztás széttördelése is. És ami ugyanilyen fontos, a globális működő tőke beruházások eltérítése az USA irányába
Tatár Mihály rávilágított a vámháború mögötti összetett okokra és összefüggésekre.
Kiemelte, hogy a vámintézkedések közvetlen következményei súlyosan érintik a gazdaságot: a magyar export 4-5 százaléka az Egyesült Államokba irányul, ami magában foglalja a 2 milliárd dolláros autóipari exportot is.
Ezek a termékek az Egyesült Államokban jelenleg körülbelül 15 százalékkal drágulnak, ami elkerülhetetlenül az eladások visszaeséséhez vezethet. Ha az exportáló cégek nem tudják áthárítani az árnövekedést az amerikai fogyasztókra, akkor az árbevételük jelentősen csökkenhet. Egy nagyon egyszerűsített számítás alapján, ha az eladók nem tudják átadni a költségnövekedést, és nem tapasztalnak piaci visszaesést, akkor a veszteség évente akár 1 milliárd dollárra is rúghat. Ez körülbelül 350 milliárd forintnak felel meg. Ez a helyzet a "fájdalmas, de elvileg még kezelhető" kategóriába sorolható.
- mutatott rá.
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője hangsúlyozta, hogy az európai autók mellett az EU-ból érkező gyógyszeripari import a legjelentősebb problémát jelenti Washington számára. A várhatóan megemelkedő vámok nemcsak az amerikai piacon, hanem a magyar gyógyszergyártás, például a Richter számára is komoly kihívást jelentenek.
A vámok terén a hosszú távú következmények sokkal súlyosabbak lehetnek. Kereskedelmi háború szempontjából Magyarország a német ipar "végvára", hiszen hazánkba irányul a beruházások és a termelés egy jelentős része. Ennek oka, hogy a magyarországi gyártás versenyképesebb lehet, mint ha Németországban zajlana. Gondoljunk csak arra, hogy az Audi önállóan a magyar export nyolc százalékát adja. Az amerikai piac szempontjából viszont hátrányt jelent, hogy az Európai Unió tagjai vagyunk. Ha a nagyvállalatok úgy döntenek, hogy az Egyesült Államokba helyezik át a termelést, akkor a kontinensbeli gyártók és a helyi beszállítók is fokozatosan leépülnek. Az egész rendszer, amely körülöttük működik, is gyengülni fog. A két kontinens autóipara egyre inkább elkülönül: míg az USA visszavonta az autóflották kibocsátási normáit, addig az EU folyamatosan szigorítja ezeket.
- így fogalmazott Tatár Mihály, aki az alábbi gondolatokkal zárta le eszmefuttatását:
"Ezért kulcsfontosságú lenne egy európai szintű versenyképességi átalakulás, valamint egy alternatív, 'B' típusú üzleti stratégia kidolgozása."
