Valaki kiemelkedett Matolcsy György kórusából, mint egy csillag, amely hirtelen ragyogni kezd a sötét égen.
Ahogy egy hónapja, úgy Virág Barnabás alelnök tájékoztatása szerint most is elhangzott egy 25 bázispontos kamatcsökkentési javaslat. Hogy ezúttal is Patai Mihály másik alelnöktől, az később derül ki.
Ahogyan már korábban is említettük, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa a várakozásoknak megfelelően érkezett döntése alapján változatlanul 6,5 százalékon tartotta a hazai alapkamatot, és a kamatfolyosón sem hajtott végre módosítást.
A legutóbbi közleményben a döntéshozók hangsúlyozták, hogy a jövőre nézve is indokolt a körültekintő és türelmes monetáris politika - idézi az Equilor Befektetési Zrt. A Monetáris Tanács véleménye szerint a geopolitikai feszültségek, a pénzügyi piacok ingadozása és az inflációs kilátásokkal kapcsolatos kockázatok azt indokolják, hogy a kamatcsökkentést továbbra is elhalasszák.
Megismerhettük a friss inflációs prognózis keretszámait, az idei évben 3,6-3,7 százalékos lehet az infláció. A jövő évi előrejelzést 2,7-3,6 százalékról 3,3-4,1 százalékra emelték, a jegybanki cél 2026-ban lehet elérhető. A gazdasági növekedési előrejelzést az idei évre 1,0-1,8 százalékról 0,3-0,7 százalékra csökkentették, a jövő évit 2,7-3,7 százalékról 2,6-3,6 százalékra módosították, míg 2026-ban változatlanul 3,5-4,5 százalékos bővülést vár az MNB. Virág Barnabás a háttérbeszélgetésen elmondta, hogy az inflációs prognózist egyrészt a forint gyengülése, másrészt a bejelentett adóemelések miatt emelték meg, és kiemelte, hogy felfelé mutató inflációs kockázatokat lehet azonosítani. A gazdasági növekedést segítheti a reálbérek növekedése, a hitelpiac élénkülése, az építőipari fordulat, valamint a feldolgozóiparban várható javulás.
Az MNB továbbra is 3 fontos tényezőt, folyamatot figyel, melyek alapján dönt. Egyrészt az inflációs kilátásokat, itt emelkedtek az inflációs várakozások, változékony a piaci környezet és külső inflációs kockázatok is azonosíthatóak. Másrészt az országkockázati megítélést, ezen belül a külső egyensúlyi folyamatokat és a költségvetési célok fegyelmezett elérését. Harmadrészt a pénzügyi piaci stabilitását, a pozitív reálkamat-környezet fenntartását, illetve a globális kamatkörnyezet és befektetői hangulat alakulását.
A novemberi inflációs adatok nem hoztak váratlan fordulatot, hiszen a bázishatásoknak köszönhetően éves szinten 3,7 százalékra nőtt. Ugyanakkor a maginfláció 4,4 százalékra csökkent, ami egy kis mértékű kedvező meglepetésnek számít. Az élelmiszerek ára 4,9 százalékkal, míg a szolgáltatások díja 7 százalékkal emelkedett az előző évhez képest. Ezzel szemben a háztartási energia ára, ha figyelembe vesszük a fogyasztási szokásokat, 3,2 százalékkal, a tartós fogyasztási cikkek ára pedig 0,2 százalékkal csökkent.
Az utóbbi napokban a forint árfolyama szűk határok között ingadozik, 408,50 és 410,00 között. Ha az alsó támasz, azaz a 408,50-es szint alá süllyed, akkor a 407-nél található 50 napos mozgóátlag lehet a következő vizsgálandó szint. Ezzel szemben, ha az árfolyam áttöri a felső ellenállást, a 411-413-as zónát célozhatja meg. A devizapiac számára újabb jelentős lökést adhat a holnap esedékes Fed-kamatdöntés - állítja az Equilor.