Van olyan atlasz, amelyet nem vihetsz magaddal a történelem érettségire.
Az év legnagyobb szabálysértője: 160 km/h sebességgel húzott el a rendőrök mellett – nézd meg a felvételt!
A 2024-es érettségi vizsgák már az új, megújult követelmények mentén zajlottak, ami jelentős változást hozott a diákok számára. Mint arról korábban beszámoltunk, a magyarérettségin a hangsúly a mélyebb tárgyi tudásra helyeződött, míg a matematika vizsgán a tavaly óta érvényes módosítások a gyakorlati problémák megoldására irányultak. A történelem vizsga is átalakult, bár a felépítése lényegében változatlan maradt; bizonyos témaköröket például áthelyeztek az emelt szintről a középszintre, illetve más tantárgyakhoz kapcsolódóan is módosításokat eszközöltek.
Repárszky Ildikó történelemtanárt, a Történelemtanárok Egyletének alelnöke tavaly az Eduline-nak elmondta, az amerikai függetlenségi háború és az Aranybulla például középszintre került, illetve az emelt szintű vizsga témakörei közül kivették a francia abszolutizmust és a 18. századi Európa nagyhatalmi küzdelmeit. Ezenkívül a munkajoggal, pénzügyi ismeretekkel foglalkozó témakör az állampolgári ismeretek érettségi része lett, illetve Repárszky azt is hangsúlyozta, hogy az emelt szinten érettségizőknek a kerettanterven felül tisztában kell lenniük az előre megadott adatbázisban szereplő személyekkel, fogalmakkal, időpontokkal és eseményekkel.
A középszintű történelem érettségi vizsga két szakaszból tevődik össze. Az első részben a diákok rövid, lényegre törő kérdésekre válaszolnak, míg a második szakaszban két esszét kell megfogalmazniuk a megadott négy téma közül választva. Az első esszének a magyar történelem ókor és 1849 közötti időszakára, a másodiknak pedig az 1849 utáni eseményekre kell fókuszálnia. A vizsgázóknak összesen 180 perc áll rendelkezésükre, és fontos, hogy figyeljenek az esszék terjedelmi előírásaira is, mivel azokat szigorúan ellenőrzik. A rövidebb dolgozatnak 100-130, míg a hosszabbnak 210-260 szót kell tartalmaznia. Aki nem tartja be ezeket a kereteket, pontlevonásra számíthat, figyelmeztet az Eduline.
Emelt szinten a számonkérés két szakaszból áll. Az első fázisban a diákoknak 100 perc áll rendelkezésükre rövid feladatok megoldására. A második részben pedig hat választható esszéből hármat kell megírniuk. Az esszék közül az egyik egy általános történelemmel foglalkozik, a másik a magyar történelem mélyebb aspektusait célozza meg, míg a harmadik egy tágabb, komplex témát ölel fel, amely az ókortól napjainkig terjedhet. A második részhez a diákok 140 percet kapnak, és hasonlóan a középszintű vizsgához, emelt szinten is kulcsfontosságú a terjedelemre való figyelés az esszéírás során.
A vizsgák során a diákok segédeszközöket is használhatnak. A középszintű vizsgán megengedett a történelem atlasz, de fontos, hogy olyat válasszanak, amely nem tartalmaz kronológiai táblázatot. Az emelt szinten azonban a kronológiai táblázat csak a második részben vehető igénybe. A helyesírási szótárat az iskola biztosít a számonkérés lebonyolításához.