A hirtelen beállt tűzszünet megálljt parancsolt Irán és Izrael konfliktusának - Mi vár ránk ezután?

Donald Trump amerikai elnök néhány órája váratlanul bejelentette: Irán és Izrael tűzszünetet kötött, a konfliktusnak egyelőre vége. Teherán ezután pár perccel ballisztikus rakétákat lőtt ki Izraelre, ettől függetlenül Jeruzsálem továbbra is azt kommunikálja, hogy - ha Irán nem folytatja a támadásokat - egyelőre leállítják a perzsa állam elleni műveleteket. Nézzük meg, mi lehet a következő lépés a konfliktusban és ennek rendezésében.

Néhány órája bejelentette Donald Trump amerikai elnök, hogy

Irán és Izrael közötti tűzszünet jött létre, amely lehetővé teszi, hogy a június 13-a óta tartó katonai műveletek végre leálljanak a két ország határain belül. Ez a megállapodás új reményt hozhat a régió stabilitásába.

A bejelentést követően Irán ballisztikus rakétákat indított Izrael felé, ami öt ember tragikus halálát okozta. Ennek ellenére Jeruzsálem továbbra is azt hangsúlyozza, hogy a tűzszünet érvényes, feltéve, hogy Teherán ezt a jövőben tiszteletben tartja.

A megállapodás mögött valószínűleg az húzódik meg, hogy…

Összességében tehát minden érintett számára kedvező volt a harcok lezárása – különösen Irán számára.

Lényeges kiemelni, hogy egy tűzszünet nem feltétlenül jelenti a katonai konfliktus vagy háború végének beköszöntét.

A helyzet rendkívül instabil, és bármikor újra fellángolhatnak a konfliktusok.

Mindezek ellenére, egy dolog biztos: a következő lépés az lesz, hogy a felek tárgyalóasztalhoz ülnek. Izrael és az Egyesült Államok továbbra is azon dolgozik, hogy Irán véglegesen leállítsa atomprogramját és megszüntesse az urándúsítást. Teherán hivatalosan még nem mutatott hajlandóságot a megállapodásra, azonban...

Lehetséges, hogy a nyomásgyakorlás hatékony lehet, különösen, ha Trump esetleg felajánlja a perzsáknak, hogy bizonyos szankciókat felold, amennyiben ők készségesen lemondanak az atomprogramjukról.

Izrael célja, hogy csökkentse Irán ballisztikus rakétáinak fenyegetettségét, azonban Teherán valószínűleg elutasítja ezt a javaslatot. Ugyanakkor Izrael hajlandó lehet elfogadni a helyzetet, amennyiben biztosítékot kap arról, hogy ezek a rakéták nem rendelkeznek nukleáris robbanófejekkel.

Mindezeket figyelembe véve, még mindig meglehetősen kedvező lehetőségek mutatkoznak arra, hogy...

A harcok újra fellángolhatnak, amennyiben Irán továbbra is ragaszkodik álláspontjához, és nem hajlandó lényegében vagy teljesen megszüntetni atomprogramját.

Teherán most nagyon szorult helyzetben van, az ajatollahnak most nagyon együttműködő arcot kell mutatnia, ha el akarja kerülni a további pusztítást és a potenciális rezsimváltó műveletet.

Valószínűleg a tárgyalásokra elég szűk időkeret lesz:

Izrael számára sürgető lehet a helyzet, hiszen ha a következő 2-3 hétben nem tudnak kézzelfogható eredményeket elérni a diplomáciai tárgyalások során, úgy érezhetik, hogy ki kell használniuk Irán jelenlegi gyengeségét. A katonai lehetőségek kihasználása most tűnik a legésszerűbb lépésnek, mielőtt Teherán megerősítené védelmét és újraépítené katonai erejét.

Továbbra is erősen kérdéses, mekkora kárt tudott okozni az Egyesült Államok és Izrael közös csapása Irán nukleáris programjában. Az USA azt kommunikálja, hogy a fordói, natanzi és iszfaháni létesítmények bunkerromboló bombákkal való támadása után az egész atomprogramot felszámolták, Teherán viszont azt állítja, hogy a program lényegében sértetlen, hiszen a sugárzó anyagokat és az urándúsításhoz szükséges eszközöket szétszórták az ország különféle pontjain található bunkerekben.

Amit biztosan tudni, egyelőre annyi, hogy

Jó esély van rá tehát, hogy Irán urándúsítási képességei látható károkat szenvedtek, ha igaz, hogy a perzsa ország néhány héten belül atomfegyvert akart fejleszteni, ez a projekt most nagy valószínűséggel nem fog megvalósulni.

Ahogy fentebb is írtuk: jó esély van rá, hogy elég kár keletkezett az atomprogramban ahhoz, hogy Irán rövidtávon ne jelentsen akkora veszélyt, időt nyert Izrael és legnagyobb szövetségese arra, hogy diplomáciai úton szorítsa racionális keretek közé az síita muszlim ország nukleáris képességét.

A diplomáciai eszközök hatékonysága és eredményessége azonban komoly kérdéseket vet fel.