A Zalakerámia romhányi gyára végleg bezárta kapuit, és az üzem berendezéseit Romániába szállították.

Január végén a gyártósor utolsó darabjait is Romániába szállították, több mint 200 embert bocsátottak el.

A HVG még októberben értesült először arról, hogy az osztrák Lasselsberger tulajdonában álló Zalakerámia elkezdte leszerelni a magyarországi termelés javát adó romhányi gyárát, a technológiát pedig a kolozsvári üzemükbe szállítják át.

A Magyar Kerámia Szövetség hivatalos honlapján közzétett információk alapján január végén sikeresen lezárult a teljes technológiai sor szétszerelése, amelyet követően a berendezéseket Romániába szállították. Ezentúl a gyáregység kizárólag logisztikai feladatokkal fog foglalkozni.

A Nógrád megyei gyár maximális teljesítmény mellett évente 4,5 millió négyzetméternyi csempe előállítására volt képes. 2017-ben egy új, korszerű gyártósort indítottak el, amelynek értéke 5 milliárd forint volt. A leszerelés következtében "a magyar burkolólapgyártás egyetlen modern üzemének működése véglegesen megszűnt, a jövőben csupán logisztikai feladatokat fognak ellátni" - áll a szövetség hivatalos közleményében.

A gyár bezárása különösen fájdalmas csapást jelent a magyar kerámiaipar számára, mivel a beruházások révén a romhányi üzem a magasabb technológiai színvonalat képviselte.

A romhányi üzem berendezéseit a kolozsvári gyárba szállították, ahol a Lasselsberger romániai érdekeltsége, a Sanex központja is található. Információink szerint az új gyártóberendezések megérkezésével az üzem egy közeli ipari parkba fog költözni, és az új termékek gyártása várhatóan már 2025-ben megkezdődhet.

A Lasselsberger ironikus helyzetbe került, hiszen éppen a Zalakerámián keresztül gyakorolja a Kolozsváron működő S.C. Lasselsberger S.A. feletti irányítást, mely a romániai gyártást összefogó holding cégként funkcionál. Érdekes módon, míg anyavállalata 2023-ban nem tudott kedvező eredményeket felmutatni, addig a román leányvállalat a pénzügyi beszámolók szerint pozitív számokat produkált. Ezzel szemben a Sanex bevételei 2023-ban meredeken emelkedtek, szám szerint 81 százalékkal, míg a nyeresége egy lenyűgöző 135 százalékos növekedést mutatott.

A kerámiaszövetség közleménye hangsúlyozza, hogy az elmúlt években többször is kifejezték aggodalmukat a kormányzati szereplők felé. Rámutattak, hogy az építőanyag-ipart sújtó recesszió, valamint a magyar burkolólapgyártást negatívan befolyásoló kormányzati intézkedések - mint például a szén-dioxid-kvótaadó és a bányajáradékra vonatkozó rendelet - komoly kockázatokat rejtenek magukban. Ezen tényezők miatt fennáll a veszélye annak, hogy a termelési folyamatok átkerülnek egy szomszédos országba, ami nemcsak a hazai gyártókapacitások drámai csökkenését vonja maga után, hanem a dolgozói létszám jelentős csökkentését is eredményezheti.

A költözés következtében a Zalakerámia termelése kizárólag a Zala megyei Tófejen működő gyáregységre összpontosul, ám ez a lépés sem mentes a nehézségektől: a vállalat 2023 májusában bejelentette, hogy csoportos létszámleépítést fog végrehajtani a tófeji üzemében. E döntés következtében a helyi munkavállalók közül több mint 200 emberből közel 90 százalékot elbocsátottak.

A Zalakerámia akkor lapunknak elmondta: az elmúlt néhány évben komoly kihívásokkal szembesültek, mint például az energia- és munkaerőköltségek robbanásszerű emelkedése, vagy a jelentős forgalomcsökkenés, mely magas termékkészleteket generált. Mindez a cég pénzügyi eredményén is meglátszott.

A vállalat eredménytartaléka 2022-ben elszenvedett 994 millió forintos vesztesége következtében 2023-ra már 262 millió forintos hiányt mutatott. Ehhez a 2023-ban realizált 2,1 milliárd forintos további veszteség is hozzájárult.

A cég árbevétele is megzuhant: míg 2022-ben még 32 milliárd forint forgalma volt a Zalakerámiának, 2023-ban már csak 12,1 milliárd, ami a visszaeső kereslettel, a kormány ellenséges gazdaságpolitikája miatt veszteségre ítélt termelés minimalizálásával magyarázható.

A vállalat működését jelentősen megnehezítette, hogy 2023 februárjában kiegészítő bányajáradékot vezettek be az égetett agyag- és kerámiagyártók számára. Ez a döntés gyakorlatilag lehetetlenné tette a szükséges beruházások végrehajtását. Ennek következtében a tófeji üzem termelését a romhányi gyárba kellett áthelyezni.

Akkori információink szerint ugyan Tófejen a gyártás 2024 elején újraindult, azonban augusztusban ismét leállt az üzem, majd az év elején (párhuzamosan a romhányi történésekkel) ismét újra folyik a termelés.

A Romániába való költözés mellett szóló érvek között említést nyer, hogy – a hazai piaccal ellentétben – ott virágzó építőanyag-kereskedelem és építőipar található. A Lasselsberger számára ez lehetőséget kínál arra, hogy a gyártást közelebb hozza az igényekhez. Továbbá, Romániában nincsenek érvényben olyan törvények, amelyek hátráltatnák a piaci alapú működést, ami kedvező környezetet teremt a vállalat számára.

Arról, hogy hogyan jutott idáig a Zalakerámia, és mi köze ennek a kormány, élükön Lázár János folyamatos áskálódása a külföldi tulajdonú építőanyag-gyártók ellen, ezekben a cikkekben írtunk részletesen.

A 2021 óta tartó energiaválság miatt a kerámiaipari termelés 30 százalékkal csökkent, az export mérséklődött, míg az import növekedett, ami munkahelyvesztéssel és gazdasági instabilitással fenyeget - olvasható a Cerame-Unie, az európai kerámiaszövetség Euractivon megjelent írásában.

Fontos megemlíteni, hogy az EU iparpolitikája az elmúlt húsz év során gyakran figyelmen kívül hagyta a helyi, energiaintenzív szektorokat és a kis- és középvállalkozásokat. A rendkívül magas energiaárak – amelyek az Egyesült Államokéihoz képest akár négyszeresek is lehetnek – valamint a nem megfelelően kialakított szabályozási keretek és a támogatási lehetőségekhez való nehézkes hozzáférés súlyosan veszélyeztetik ezen iparágak versenyképességét.

Az új európai iparpolitika kulcsfontosságú feladata, hogy támogassa az innovációt, elősegítse a fenntarthatóságot és támogassa a dekarbonizációt, mindezt úgy, hogy közben elkerüljük a gyárbezárások kellemetlen következményeit.