Viharkár az autón: Mikor térít a biztosító, és mikor nem? A viharkárok, mint például jégeső, szélvihar vagy áradás következményei, sajnos gyakran súlyosan érinthetik járművünket. De vajon mikor számíthatunk arra, hogy a biztosítónk kártérítést nyújt? El

A viharkároknak mintegy 10-12 százalékát okozzák fakidőlések, ágtörések.

A közelmúltban végigsöpört viharzóna hatalmas pusztítást végzett az ország különböző pontjain: megrongálódtak épületek, leállt a közlekedés, fák dőltek ki, és autók sérültek meg. Most sokan azon töprengenek, hogy ha egy faág vagy akár egy egész fa zuhant az autójukra, ki vállalja a kár megtérítését? A Vezess cikkében több szempontot is felvetnek, amelyek segíthetnek a válasz megtalálásában. Érdemes figyelembe venni ezeket, különösen azért, mert az ilyen jellegű események egyre gyakoribbá válnak, és a viharkárok több mint tizedét ezek az esetek teszik ki.

A kötelező biztosítás nem nyújt valódi támogatást.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) kizárólag akkor nyújt fedezetet, ha a biztosított jármű másnak okoz kárt. Természeti károk - például ha egy fa rádől az autóra - esetén ez a biztosítás nem fizet, még akkor sem, ha a fa közterületről dőlt rá. Vagyis aki csak kötelezőt kötött, nem számíthat automatikus térítésre ilyen esetben.

A Casco biztosítás esetén ugyan van védelem, de fontos megjegyezni, hogy ez nem terjed ki minden körülményre.

A casco biztosítás kiterjed az ilyen típusú károkra, mint például a letört faágak, kidőlt törzsek vagy a jégverés okozta sérülések. Fontos azonban megjegyezni, hogy a szerződésben meghatározott önrész - amely jellemzően 10-20% között mozog - a károsult felelőssége. A biztosító csupán a javítás költségeit téríti meg, az autó értékcsökkenését viszont nem. Továbbá, a javítás megkezdése előtt elengedhetetlen a kárszemle elvégzése és a biztosító jóváhagyása.

Casco nélkül is van esély - ha van felelős

Ha nincs cascónk, még mindig van mód arra, hogy kártérítést kérjünk, amennyiben bizonyítani tudjuk, hogy a fa beteg volt, vagy az illetékes útkezelő (például önkormányzat, társasház stb.) nem végezte el a szükséges növénygondozást. Vis maior esetén, például szélsőséges viharokkor, szintén jogosultak lehetünk kártérítésre, de ilyenkor a bizonyítékok kulcsszerepet játszanak. Fontos tudni, hogy az a kidőlt fa vagy letört ág, amely 2 méteren belül található az útpadkától, az útkezelő felelőssége alá tartozik; nekik kell gondoskodniuk a növényzet karbantartásáról és ellenőrzéséről.

Amikor kár éri az autónkat, rendkívül fontos, hogy alapos fényképeket készítsünk a járműről, a baleset helyszínéről és a körülményekről, különösen, ha viharkárról van szó. Ha közterületen történt az eset, ne felejtsük el értesíteni a biztosítón kívül az útkezelőt vagy a terület tulajdonosát is. Az autó javítását ne kezdjük el, amíg a kárszemle és a biztosító jóváhagyása meg nem történik. Érdemes tudni, hogy a bíróság nem várja el tőlünk, hogy parkolás előtt ellenőrizzük a fák állapotát, ezt már többször is megerősítették.

A legjobb védekezés kétségtelenül a megelőzés: viharos időszakokban érdemes elkerülni a parkolást fák közelében, és figyelemmel kísérni az időjárás-előrejelzést. Ne feledjük, a biztosító csak utólag érkezik, így a felkészülés kulcsfontosságú!