Cím: Az Öregedés Visszafordítása: Egy Új Korszak Küszöbén Ifj. Duda Ernő, a Magyar Biotechnológiai Szövetség Elnökének Nézőpontjából Az öregedés folyamata mindig is foglalkoztatta az emberiséget, és a tudomány folyamatosan új utakat keres ennek a termész

Melyik ország városa Graz? Csak az igazán műveltek tudják mind a nyolcat

Az egészséges öregedés témája egyre több embert foglalkoztat, hiszen a tudományos kutatások folyamatosan a korosodás folyamatának javítására összpontosítanak. Az idő múlásával elkerülhetetlenül szembesülünk különféle egészségügyi kihívásokkal, ami közismert tény. De vajon mit tehetünk azért, hogy az öregedés folyamata minél egészségesebb legyen? Mit jelent a hosszú élet titka, avagy a longevity? A Femina exkluzív interjújában Ifj. Duda Ernővel, a Medipredict vezetőjével és a Magyar Biotechnológiai Szövetség elnökével mélyrehatóan beszélgettünk erről a fontos kérdésről.

Az öregedés egy elkerülhetetlen és természetes jelenség, amelyet számos tényező, például a genetikai örökség, az életvitel és a környezeti hatások formálnak. Ezek a hatások mindannyiunk életében jelen vannak, és különböző mértékben befolyásolják a testi és szellemi állapotunkat. Bár a tudomány még nem talált csodaszert az öregedés megállítására, egyértelműen bizonyított, hogy a folyamat és annak minősége jelentős mértékben alakítható a megfelelő életmóddal és a tudatos választásokkal.

Vannak, akik számára még mindig meglepő lehet, hogy az ember biológiai kora eltérhet a tényleges életkorától. Az ilyen tudományos felfedezések azonban egyre inkább hozzájárulnak ahhoz, hogy az öregedés folyamatát ne csupán elviseljük, hanem lehetőség szerint egészségesebbé és szebbé formáljuk.

Ifj. Duda Ernő címzetes egyetemi docens, innovátor és vállalkozó, akinek a biotechnológiai fejlesztések világában végzett tevékenysége már több mint egy évtizede formálja a szakmát. A Gábor Dénes-díjas üzletemberrel az AI Summit keretein belül tartott előadását követően beszélgettünk, ahol betekintést nyújtott a jövőbeli lehetőségekbe és kihívásokba.

Hogyan határozná meg a longevity fogalmát, és miért fontos ma az egészséges hosszú élet kutatása?

A hosszú élet titka nem csupán a napok számának növelésében rejlik, hanem abban, hogy az emberek hosszú éveken át egészségesek, aktívak és boldogok maradhassanak. Manapság különösen fontos, hogy ezt a témát kutassuk, hiszen a modern világban egyre inkább emelkedik az átlagéletkor, miközben a krónikus betegségek és az életmódból adódó egészségügyi kihívások komoly terhet rónak mind egyénekre, mind a közösségekre. A longevity tehát nem csupán a hosszú élet, hanem az életminőség javításáról szól – arról, hogy a lehető legteljesebb életet élhessük.

A hosszú élet titkainak kutatása lehetőséget nyújt arra, hogy azonosítsuk a korai kockázati faktorokat. Ezen ismeretek birtokában személyre szabott megelőző intézkedéseket és életmódbeli változtatásokat alkalmazhatunk, hogy a lehető legtöbb betegségmentes évet élhessünk, ezzel párhuzamosan pedig javíthatjuk életminőségünket hosszú távon.

Mennyire befolyásolja a genetika az öregedést, és mennyire az életmód?

- Ebben a témában sajnos nagyon sok mindent lehet olvasni a sajtóban, de igazából maga a kérdésfeltevés sem igazán jó. Olvasni olyat, hogy a genetikának több mint 50 százalékos szerepe van, és olyat is, aki azt mondja, hogy csak 7 százalék.

Valójában egyik sem felel meg a valóságnak.

Az egészségünket ugyanis a genetikai örökségünk, az életmódunk és a környezeti külső faktorok együttesen határozzák meg,

és ezek kölcsönösen hatnak egymásra.

Ha valakinek súlyos, öröklött genetikai betegsége van, amely néhány év elteltével tragikus végkimenetelhez vezet, azt mondhatjuk, hogy a genetika számára ő egyfajta „teljes portfóliót” jelentett. Ezzel szemben, ha valaki mentes a jelentős genetikai kockázatoktól – ami valójában meglehetősen ritka – akkor az egészségi állapotát elsősorban az életmódja határozza meg. Csak a nagyon késői életszakaszban kezd a genetika dominálni a jólétében.

De ne becsüljük alá a külső tényezők jelentőségét. Ilyenek például a légszennyezés, a táplálékkal bevitt toxinok, stressz, a fertőzések vagy a napfény.

Súlyos genetikai rizikókat is jelentős mértékben lehet életmóddal kompenzálni,

Ahhoz, hogy valóban egyedi megközelítést alkalmazhassunk, fontos, hogy alaposan tisztában legyünk saját hajlamainkkal és a lehetséges problémákkal. Ha ismerjük a testünkben felhalmozódott toxinok forrását, lehetőség nyílik arra, hogy célzottan beavatkozzunk, például a táplálkozásunkat átalakítva. Ezzel nemcsak a problémák gyökerét érthetjük meg, hanem aktívan hozzájárulhatunk egészségünk javításához is.

Röviden összefoglalva, mindhárom tényező együttesen formál minket, így nehéz megállapítani, hogy melyikük bír nagyobb jelentőséggel.

A biológiai kor meghatározása a gyakorlatban számos módszert igényel, amelyek segítenek a szervezet valódi állapotának felmérésében. Az alábbiakban bemutatok néhány elterjedt megközelítést: 1. **Fizikai vizsgálatok**: Orvosi szakemberek különféle teszteket végezhetnek, mint például vérnyomásmérés, testsúly és testtömegindex (BMI) kiszámítása, valamint a légző- és szívfunkciók ellenőrzése. 2. **Laboratóriumi vizsgálatok**: Vér- és vizeletminták elemzése révén információt nyerhetünk a hormonális szintekről, a gyulladásos markerekről, valamint a tápanyagok és vitaminok állapotáról. Ezek az adatok segíthetnek megérteni a test általános egészségi állapotát. 3. **Genetikai tesztek**: A genetikai információk elemzése újabb dimenziót adhat a biológiai kor megértéséhez. Egyes kutatások szerint a DNS metilációs mintázatai előre jelezhetik az öregedési folyamatokat. 4. **Életmódbeli tényezők**: A táplálkozás, a fizikai aktivitás, a stressz szint és az alvásminőség mind hozzájárulnak a biológiai korhoz. Rendszeres önértékelés segíthet az életmódbeli szokások nyomon követésében. 5. **Képalkotó eljárások**: Modern technológiák, mint például MRI vagy CT, lehetővé teszik a belső szervek állapotának vizsgálatát, ami szintén hozzájárulhat a biológiai kor megértéséhez. 6. **Önértékelő kérdőívek**: Számos kutatás során használnak különböző kérdőíveket, amelyek a fizikai és mentális egészségi állapotot, valamint a szociális interakciókat mérik. Ezek a módszerek kombinálva átfogóbb képet adhatnak arról, hogy mennyire öregszik a testünk valójában, és segíthetnek a személyre szabott életmódbeli ajánlások kidolgozásában.

A biológiai életkor mérése az utóbbi évtizedben egyre inkább a tudományos figyelem középpontjába került. Ennek fő oka, hogy az életkor a legnagyobb kockázati tényező a krónikus betegségek kialakulásában. Ha tehát képesek vagyunk befolyásolni biológiai életkorunkat, akkor a betegségek megjelenését is mérsékelhetjük.

A legpontosabb módja a biológiai, és akár a szervek életkorának méréséhez az úgynevezett epigenetikai mintázatok vizsgálata. Ezek nagyon részletes információt adnak, adott esetben a szervrendszerekről külön-külön is, sőt

Meg tudjuk határozni, hogy az öregedésünk milyen sebességgel zajlik.

Sokféle más paraméterből is lehet biológiai életkort mérni, például bélflóra-összetételből, metabolitokból, sőt egyszerű élettani paraméterekből is, de ezek kevésbé pontosak.

Amennyiben valakinek nincs lehetősége költségesebb vizsgálatokra, érdemes megfontolni a PhenoAge módszert, amely néhány egyszerű laboratóriumi adat alapján képes megbecsülni a biológiai életkort. Az interneten ingyenesen elérhető kalkulátorok segítségével könnyen hozzáférhetünk ehhez az információhoz.

Ha három kulcsfontosságú dolgot kellene kiemelnem a hosszú és egészséges élet titkai közül, akkor a következőket javasolnám: 1. **Kiegyensúlyozott táplálkozás**: Az egészséges étrend alapja a változatosság. Fogyasszunk friss zöldségeket, gyümölcsöket, teljes kiőrlésű gabonákat, és kerüljük a feldolgozott élelmiszereket. A megfelelő tápanyagbevitel nemcsak a fizikai egészségünket támogatja, hanem a mentális jólétünket is javítja. 2. **Rendszeres mozgás**: A testmozgás elengedhetetlen része az egészséges életmódnak. Heti legalább 150 perc közepes intenzitású aerob mozgás, mint például a séta, úszás vagy kerékpározás, jelentősen hozzájárulhat a szív- és érrendszeri egészséghez, valamint a hangulat javításához. 3. **Szociális kapcsolatok ápolása**: A barátokkal és családdal való kapcsolattartás nemcsak a boldogságunkat növeli, hanem az egészségünkre is jótékony hatással van. A támogatói hálózatok segíthetnek a stressz kezelésében és a nehéz időszakok átvészelésében, ami elengedhetetlen a hosszú és kiegyensúlyozott élethez. Ezek a tényezők együtt segítenek abban, hogy ne csak hosszú, hanem valóban tartalmas és egészséges életet éljünk.

Valójában biológiai szempontból rendkívül eltérőek vagyunk egymástól, és a pontos válaszokat az egyes emberek biológiai jellemzői alapján lehet megfogalmazni. Például nem létezik univerzális diéta, amely mindenkinek megfelelne, de számos életmódbeli ajánlást lehet kidolgozni, figyelembe véve az egyéni hajlamokat és kockázati tényezőket.

Amennyiben nem áll rendelkezésünkre az a lehetőség, hogy felfedezzük, személyre szabottan mi illik hozzánk, akkor talán a testmozgás kiemelkedő fontosságúvá válik. Ez az aktivitás nemcsak a fizikai egészségünkre van jótékony hatással, hanem a mentális jólétünket is jelentősen javítja.

Ezt messze alábecsülik, sokan úgy gondolják, hogy ha normális a testsúlyuk, akkor megspórolhatják a mozgást.

A rendszeres testmozgás kulcsfontosságú szerepet játszik az egészség megőrzésében. Már napi néhány percnyi aktivitás is drámai módon javíthatja az életminőséget és növelheti a várható élettartamot. Ideális esetben törekedjünk arra, hogy naponta legalább fél órát aktívan töltsünk el, és hetente néhány alkalommal iktassunk be intenzívebb mozgásformákat is. Az ilyen rendszeresség nem csupán a fizikai állapotot javítja, hanem a mentális jóllétünkre is kedvező hatással van.

Még a rendszeresen sportolók körében is gyakori, hogy csak egyetlen edzésformára koncentrálnak. Pedig a legoptimálisabb megközelítés az, ha változatosan közelítjük meg a mozgást: érdemes beiktatni a kardióedzéseket, nyújtásokat, és figyelmet fordítani az izomtömeg megőrzésére is. A kiegyensúlyozott edzésprogram nemcsak az egészségünkre van kedvező hatással, hanem a sportélményünket is gazdagabbá teszi.

Az egészségmegőrzés szempontjából rendkívül lényegesnek tartom a rendszeres szűrővizsgálatok elvégzését, különösen a középkorú emberek körében. A korai diagnózis kulcsfontosságú, hiszen a betegségek kezdeti stádiumban való észlelése nagymértékben javítja a gyógyulás esélyeit és a kezelés hatékonyságát. Magyarországon azonban sajnos nagyon alacsony azoknak a száma, akik rendszeresen részt vesznek a különböző szűrőprogramokon.

Harmadik helyen a diétát emelném ki. Amennyiben valakinek nincs lehetősége dietetikussal konzultálni, és az egyedi bélflórája vagy genetikája alapján testre szabott étrendet kialakítani, talán a legjobb tanács az lenne, hogy törekedjen a változatosságra az étkezéseiben. Érdemes minél többféle zöldséget és gyümölcsöt beilleszteni az étrendbe, lehetőség szerint nyersen fogyasztva, így gazdagítva a tápanyagbevitelt.

Ha a nagy tömegek táplálkozási szokásait vizsgáljuk, akkor a mediterrán diéta, valamint az úgynevezett Alternatív Egészséges Táplálkozási Index emelkedik ki mint a legelőnyösebb választás az egészség szempontjából.

Mindemellett az alvás, a megfelelő testsúly fenntartása és a stressz hatékony kezelése is rendkívül fontos szerepet játszik az egészségünk megőrzésében.

Ha már itt tartunk, milyen hatással van a stressz és a lelki egyensúly az öregedési folyamatra?

Azt hiszem, erre a kérdésre mindenki ösztönösen tudja a választ. Számos tudományos kutatás is alátámasztja, hogy az optimista és vidám emberek hosszabb életet élnek, ráadásul egészségesebbek is maradnak. Emellett a stressz közvetlen hatásait a biológiai öregedésre is világosan lehet mérni, különösen, ha egyedi traumatikus eseményekről van szó.

A stressz világában a dolgok nem mindig olyan egyszerűek, mint ahogy elsőre tűnnének. Az, hogy valaki miként kezeli a stresszes helyzeteket, rendkívül változó lehet. Vannak, akik képesek a nehézségeket újraértelmezni, és a stresszt inkább kihívásként fogják fel. Ők gyakran sportolással vagy más tevékenységekkel vezetik le a feszültséget. Ezzel szemben másoknál a stressz szorongássá fokozódik, ami súlyos testi és lelki következményekhez vezethet. A stressz tehát nem csupán egy állapot, hanem egy komplex élmény, amelynek kezelése mindenkinél másképp alakul.

Melyek azok a legígéretesebb technológiák vagy biotechnológiai fejlesztések, amelyek az öregedés lassítását célozzák?

- Az elmúlt két évtizedben nagyságrendekkel nőtt a megértésünk az öregedés biológiájáról, és ma már

Több száz vállalat számos innovatív hatóanyagon dolgozik, amelyek révén remélhetőleg közvetlenül befolyásolhatjuk az öregedés folyamatát, sőt, akár vissza is fordíthatjuk azt.

Sok ezek közül ma sci-finek hangzik, például mitokondriumok vagy őssejtek külső pótlása, az elöregedett sejtek szelektív elpusztítása, biológiai kor visszaprogramozása vagy éppen a telomerek hosszának visszaállítása.

Ezek a kutatások még az első lépéseiknél tartanak, de az állatkísérletek alapján nagyon ígéretes eredmények látszanak. A következő évtizedben jelentős előrelépésekre számíthatunk ezen a területen. Továbbá léteznek olyan természetes összetevők és már piacon lévő gyógyszerek, amelyek valószínűleg hatással vannak az öregedés folyamatára. Bár sok adatunk van az állatokkal végzett kísérletekről, az emberi vizsgálatok jelenleg is folyamatban vannak, hogy megerősítsék, ezek a szerek az embereknél is hasonlóan hatékonyak legyenek.

Az egészségügyi adatok széles spektrumot ölelnek fel, és számos módon segíthetnek az egyéni életvezetés és egészség optimalizálásában. Az alábbiakban bemutatok néhány fontos adatot és azok felhasználási lehetőségeit: 1. **Biometrikus adatok**: Ide tartoznak a testtömeg, a vérnyomás, a pulzus és a koleszterinszint. Ezek az értékek segíthetnek nyomon követni a fizikai állapotunkat és az egészségi kockázatainkat. Például a vérnyomás emelkedése figyelmeztethet arra, hogy változtatni kell az étrenden vagy a fizikai aktivitáson. 2. **Étrend és táplálkozási szokások**: Az étkezési napló vezetése segíthet azonosítani azokat az ételeket, amelyek pozitív vagy negatív hatással vannak az egészségünkre. Az adatok elemzése révén könnyebben kialakíthatunk egy személyre szabott étrendet, amely támogatja a céljainkat, például a fogyást vagy az energiaszint növelését. 3. **Fizikai aktivitás nyomon követése**: Az okosórák és fitnesz alkalmazások segítségével monitorozhatjuk a napi mozgásunkat, lépéseink számát és az edzések intenzitását. Ezek az adatok motivációt adhatnak a rendszeres testmozgáshoz, és segíthetnek a megfelelő aktivitási szint fenntartásában. 4. **Alvásminőség**: Alvásmonitorozók segítségével nyomon követhetjük az alvásciklusainkat, az alvás időtartamát és minőségét. A megfelelő alvás kulcsfontosságú az egészségünk szempontjából, és a kapott adatok alapján javíthatunk az alvási szokásainkon. 5. **Mentális egészség**: Önvizsgálati kérdőívek és naplók segíthetnek a stressz, a szorongás vagy a hangulati ingadozások nyomon követésében. Az ilyen jellegű adatok tudatosítása segíthet a mentális jólétünk javításában és a stresszkezelési technikák hatékonyabb alkalmazásában. 6. **Genetikai adatok**: A DNS-tesztelés révén személyre szabott információkat kaphatunk a genetikai hajlamainkról, ami segíthet a betegségmegelőzésben és a táplálkozási ajánlások kidolgozásában. A fent említett adatok összegyűjtése és elemzése lehetővé teszi, hogy tudatosabb döntéseket hozzunk az életmódunkkal kapcsolatban. Az egyéni egészség optimalizálása érdekében fontos, hogy ezeket az adatokat rendszeresen figyelemmel kísérjük és szükség esetén szakemberekkel konzultáljunk. Az egészségünk tudatos kezelése pedig hozzájárulhat a hosszú távú jóllétünkhöz.

A családi és egyéni kórtörténetek elemzése révén számos fontos következtetést vonhatunk le. Világszerte számos népegészségügyi kezdeményezés indult, amelyek célja, hogy ezekből az adatokból prognózist készítsenek a különböző egészségügyi kockázatokról. E programok segítenek azonosítani, hogy ki milyen potenciális veszélyekkel nézhet szembe, és mely szűrővizsgálatokat érdemes gyakrabban igénybe venniük.

Ma már azonban a tudomány és a technológia fejlődésének hála

Rendkívül alapos és precíz betekintést nyerhetünk abba, hogy személy szerint milyen irányultságokkal és hajlamokkal rendelkezünk.

Ahhoz, hogy életmódunkkal pozitívan befolyásoljuk egészségünket és hosszú távú jólétünket, érdemes néhány alapvető lépést megfontolnunk. Először is, a táplálkozásunkra érdemes különös figyelmet fordítani: válasszunk változatos, tápanyagokban gazdag ételeket, amelyek támogatják a szervezetünket. Másodszor, a rendszeres mozgás kulcsfontosságú; nemcsak a fizikai állapotunkat javítja, hanem a mentális egészségünkre is jótékony hatással van. Emellett a stresszkezelés és a megfelelő pihenés is elengedhetetlen, hiszen a megfelelő alvás és a relaxáció hozzájárul a regenerálódáshoz. Végül, ne feledkezzünk meg a rendszeres orvosi szűrésekről sem, amelyek segíthetnek a problémák korai felismerésében. Ha ezeket a szokásokat beépítjük a mindennapjainkba, hozzájárulhatunk ahhoz, hogy egészségesebbek és hosszabb életűek legyünk.

Ha valaki rendkívül egészségtudatos és abban a szerencsés helyzetben van, hogy anyagilag megengedheti magának, ma már tud genetikai rizikóvizsgálatot, különböző részletességű bélmikrobiom-vizsgálatokat végezni. Lehet vérből metabolitokat mérni vagy epigenetikát, azaz hogy milyen gének vannak kifejeződve, környezeti toxinokat tudunk mérni, különböző nagyfelbontású képalkotó eljárásokat igénybe venni (például teljes test-MR vagy kontrasztos kardioCT).

Ezen adatok integrációjábólabszolút személyre szabottan meg lehet mondani, kinek milyen betegségre mekkora rizikója van, milyen kialakulóban levő betegségei vannak, és pontosan milyen diétát kell folytatnia, hogyan kell sportolnia, és egyéb életmódbeli javaslatokkal hogyan tudja maximalizálni az egészséges éveinek számát.

Ahhoz, hogy az emberek hosszabb és egészségesebb életet élhessenek, számos kulcsfontosságú változásra lenne szükség a társadalomban. Először is, a közegészségügyi programok és prevenciós intézkedések megerősítése elengedhetetlen. A rendszeres szűrővizsgálatok és az egészséges életmódra vonatkozó információk széles körű terjesztése segíthet a krónikus betegségek megelőzésében. Másodszor, az egészséges táplálkozás és a mozgás népszerűsítése kiemelt szerepet kell, hogy kapjon. Az iskolákban és a munkahelyeken is elérhetővé kell tenni a friss, tápanyagban gazdag ételeket, valamint ösztönözni kell a rendszeres testmozgást, például közösségi sportprogramok szervezésével. Harmadszor, fontos a mentális egészség támogatása is. A társadalomnak tudatosítani kell, hogy a stresszkezelés, a lelki egészség megőrzése és a szociális kapcsolatok ápolása ugyanolyan fontos, mint a fizikai egészség. Programok indítása a mentális egészség népszerűsítésére, valamint a stigma csökkentésére jelentős előnyökkel járhat. Végül, a környezeti tényezők javítása is elengedhetetlen. A tiszta levegő, a zöld területek és a fenntartható városfejlesztés kedvező hatással van az emberek életminőségére. A társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése és a hozzáférhetőség javítása szintén hozzájárulhat ahhoz, hogy mindenki számára elérhetővé váljanak az egészséges életmód lehetőségei. Ezek a változások együttesen hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az emberek nemcsak hosszabb, hanem boldogabb és egészségesebb életet élhessenek.

A jelenlegi egészségügyi rendszerünk túlnyomórészt a terápiás megoldásokra összpontosít, hiszen a rendelkezésre álló források 98%-át a már létező betegségek kezelésére fordítjuk. Azonban a fejlett társadalmakban egyre inkább arra helyeződik a hangsúly, hogy a megelőzés és a korai diagnózis kerüljön a középpontba.

Ez jelentős átalakítást igényel mind az egészségbiztosítás, mind az egészségügyi infrastruktúra területén, de olcsóbb, hatékonyabb és egyszerűbb is egy betegséget megelőzni, mint gyógyítani.

Sajnos napjainkban a legtöbb betegség diagnosztizálása gyakran csak késői szakaszban történik meg.

Ehhez elengedhetetlen, hogy a társadalom szemléletmódja megváltozzon, hiszen fontos, hogy az emberek tudatosabbak legyenek egészségügyi szempontból, odafigyeljenek életvitelükre és rendszeresen részt vegyenek a szűréseken.

Számos országban figyelemre méltóan sikeresnek bizonyult, ha az embereket akár csak kis mértékben anyagilag ösztönözték arra, hogy jobban gondoskodjanak az egészségükről. Például, ha az egészségbiztosítási díjak a személy egészségi állapotától függenek, mint például a túlsúly, a dohányzás vagy a rendszeres szűrővizsgálatokon való részvétel.

A következő évtizedben a longevity kutatás és a személyre szabott egészség területén izgalmas fejlődések várhatóak. Ahogy a tudomány és a technológia folyamatosan előrehalad, úgy egyre inkább képesek leszünk megérteni az öregedés biológiai folyamatait, és ennek köszönhetően hatékonyabb módszereket dolgozhatunk ki az életminőség javítására és a hosszabb, egészségesebb élet elérésére. A személyre szabott orvoslás terén a genetikai, metabolikus és környezeti tényezők figyelembevételével kialakított kezelések egyre elterjedtebbé válnak. Reményeink szerint a jövő orvoslása már nem csupán a tünetek kezelésére fog fókuszálni, hanem az egyéni igények és adottságok figyelembevételével proaktívan elősegíti az egészséges öregedést. A digitális egészségügy, amely magában foglalja a viselhető technológiákat és az egészségügyi alkalmazásokat, szintén forradalmasíthatja a személyre szabott egészségügyi megközelítéseket. Az adatok valós idejű elemzése lehetővé teszi, hogy a felhasználók folyamatosan nyomon követhessék egészségi állapotukat, és a szakemberek gyorsan reagálhassanak a változásokra. Összességében a következő 10 évben azt reméljük, hogy a longevity kutatás és a személyre szabott egészség terén elért eredmények nemcsak az élet várható hosszát növelik meg, hanem a minőségét is, így mindannyian aktívan és egészségesen élhetjük meg a hosszú éveinket.

Fontos hangsúlyozni, hogy napjainkban számos ígéretes kutatás zajlik, melyek jelentős része még mindig állatkísérletekre támaszkodik. Ezek a vizsgálatok széles spektrumot ölelnek fel, beleértve az életmódbeli változtatásokat, táplálékkiegészítők alkalmazását és a már meglévő gyógyszerek új indikációk szerinti felhasználását. Azonban az emberi alanyokra vonatkozó, valóban megbízható és releváns adatok még mindig meglehetősen korlátozottak.

Ugyanakkor egyre több kontrollált klinikai vizsgálat zajlik, amelyek célja annak tisztázása, hogy ezek a hatóanyagok embereken milyen tényleges hatást fejtenek ki, és várhatóan arra is fény derül majd, hogy kinél működnek, és kinél nem. Ezek közül sok vizsgálat már engedélyezett gyógyszerek vagy táplálékkiegészítők öregedésre gyakorolt hatását vizsgálja.

A következő öt esztendő során számos vizsgálat végéhez érkezik, és az ezekből származó eredmények jelentős mértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy ne csupán diagnosztikai szempontból álljunk tudományosan megalapozott ismeretekkel, hanem a terápiás ajánlások is sokkal szilárdabb bizonyítékokra támaszkodhassanak.