A feltámadás megjelenítése a művészet világában mindig is különleges és szimbolikus jelentőséggel bírt. Az évszázadok során számos festő és szobrász keltette életre ezt a misztikus pillanatot, amely a megújulás és a remény üzenetét hordozza. A különböző s
"A halottak reménysége a feltámadás miatt vádolnak engem" - az Apostolok cselekedeteiben Pál ezekkel a szavakkal tesz bizonyságot arról, hogy hisz a megváltásban. Mindenszentek és halottak napja közeledtén megnéztük a feltámadás néhány Vas vármegyei emlékét.
A keresztény temetőkben gyakran találkozunk a feltámadás szimbólumaival. Ezek többnyire csak kisebb utalások, apró jelek. A sírkertet látogatók ritkán gondolkodnak el azon, hogy mit is jelent a síremlékeken, kereszteken a töviskoszorú vagy a magányos lepel. Ezek arra utalnak, hogy Krisztus feltámadt, eltávozott a sírból, s ezeket itt hagyta maga után. Az ő feltámadása mindnyájunkat reménységgel tölthet el. Mindenszentek és halottak napja közeledtén érdemes átgondolni, hogy ha a temetőkben járunk, érdemes ezekre az emlékművekre is egy pillantást vetni.
Varázslatos esemény történt: a holt lélek felült a koporsójában, és hirtelen megszólalt.
Nain, más néven Naim, egy kis település Názáret szomszédságában. Egy napon Jézus, akit tanítványai kísértek, a város kapujához érkezett, ahol egy gyászoló menetbe botlott. Egy özvegyasszony csak egyetlen fiát veszítette el, akit a falakon kívüli temetőbe vezettek. Jézus megközelítette a szomorú anyát, és így szólt: "Ne sírj!" Ezután a koporsóhoz lépett, és határozottan kijelentette: "Ifjú, neked mondom, kelj fel!" E szavakra csoda történt: a halott felült, és elkezdett beszélni.
Egy különleges emléket állított a feleségének, amelyet egy kalap formájában álmodott meg.
Kőszegen, a Szent Imre templom falánál számos síremlék található, amelyek a városi temetőből kerültek ide. Ezek közül az egyik különösen figyelemre méltó, hiszen 1791-ben Woditzer József kalaposmester állította felesége, Judit emlékére. A sírkő alsó részén található kartusban az elhunyt adatai olvashatók, míg a felső részén egy dombormű látható, amely a naini ifjú feltámasztását ábrázolja. Ez a részletesen kidolgozott jelenet egy olyan pillanatot örökít meg, amikor a fiú Jézus szavára feltápászkodik a nyitott koporsójában. Az édesanya, aki a háttérben áll, szeretetteljes mozdulattal hajol a fiú fölé, mintha éppen átölelné őt. A rokokó keretbe foglalt relief a síremlékművészet egyik igazán szemet gyönyörködtető remekműve, amely nemcsak esztétikai értéket képvisel, hanem mély érzelmeket is közvetít.
Mi látható a ciszterci szerzetesek sírboltján?
A szentgotthárdi temető csendes sarkában, a ciszterci szerzetesek sírboltjánál egy lenyűgöző műalkotás fogadja a látogatókat: Jézus feltámadásának ábrázolása. Itt, a sziklasír küszöbén, a Megváltó lép ki a halál birodalmából, megtestesítve a reményt és az újjászületést. A Szentírás tanúsága szerint a sírbarlang bejáratához nehéz követ gördítettek, és őröket állítottak, hogy megakadályozzák a holttest eltulajdonítását. Máté evangéliuma szerint azonban az Úr angyala elhengerítette a követ, s az őrök, a félelem hatalmába kerítve, mintha megkövültek volna. Jézus feltámadása számos művészi ábrázolás ihletője volt, sok esetben katonák is feltűnnek a képeken, hiszen a reneszánsz művészeket különösen foglalkoztatta, hogyan reagálhattak a csoda szemtanúi. Az ilyen témák a későbbi korokban is újra és újra előkerültek, mindig friss értelmezéseket keresve. A szentgotthárdi síremlék az 1930-as években készült, és öt fegyveres, sisakos katonát ábrázol. Különböző reakciókat mutatnak: van köztük, aki megrémült és magába roskad, van, aki kíváncsi pillantással figyeli a történteket, míg mások, mintha elutasítanák az események valóságát, inkább hátat fordítanak a csodának. Az alkotás nemcsak a feltámadás örömhírét közvetíti, hanem az emberi reakciók sokszínűségét is, amely örök kérdéseket vet fel a hit és a megértés határvonalán.
