Fontos, hogy párbeszédet folytassunk a megtévesztett magyar állampolgárokkal – Orbán Viktor újra a szabadságharc szellemében lép fel.
"Magyar szívvel, egyesült erővel lépünk előre" - hirdette a hatalmas molinó a Kossuth téren, ahol Orbán Viktor miniszterelnök idén október 23-án több tízezer fős tömeg előtt mondta el beszédét. Az esemény díszletei ismerős képet festett: nemzeti színek pompáztak, Békemenet vonult, és a szónoklatok középpontjában Brüsszel, a szabadságharc és a "tévútra jutott magyarok" álltak. A mondanivaló pedig... nos, az sem volt újdonság. Csak a háttér változik, a történet továbbra is az: Brüsszel a rosszfiú, mi pedig a hősök, és a választás - természetesen - életbevágó fontosságú.
1956 újraértelmezve: tankok helyett gazdasági nyomás Az 1956-os forradalom emléke ma is élénken él a magyarok szívében. Akkor a nép bátorsága és vágyakozása a szabadság után tankokkal és fegyverekkel találkozott. Most, a modern korban, a konfliktusok és a politikai feszültségek új formát öltöttek: a szankciók világát. A harcok helyett a gazdasági eszközök váltak a hatalom kifejezésének eszközeivé. A szankciók, amelyek célja a politikai nyomásgyakorlás, gyakran sújtják a hétköznapi embereket, akiknek élete és megélhetése forog kockán. Ahogyan 1956-ban az emberek összefogtak a szabadságért, úgy ma is szükség van az összefogásra a jogaink védelmében, hogy megőrizzük a demokráciát és a függetlenséget a gazdasági nehézségek közepette. Ez az új kihívás nem csupán a politikai elit dolga; mindannyiunk feladata, hogy megértsük a szankciók hatásait, és cselekvően részt vegyünk a jövőnk alakításában. 1956 szelleme most is él, csak a harc formája változott meg.
Orbán ezúttal is párhuzamot vont az 1956-os forradalom és a jelenlegi "szabadságharc" között. A múltban tankok járták az utcákat, míg ma "pénzügyi szankciók" sújtanak minket - fogalmazott, majd hozzátette, hogy "ahogyan akkor felfedezték a saját pufajkásaidat, úgy ma is ott vannak a brüsszeli mesterterv slim fit szekértolói". Bár Magyar Péter nevét nem említette, a célzás világos volt: a kormányfő készül arra, hogy "fegyvert" ragadjon a "Brüsszelből ideküldött bábkormány jelöltjeivel" szemben, még ha az "csupán egy golyóstoll" formájában is testesül meg.
A világpolitika színpadán Trump neve mindig is megosztó tényező volt, hiszen a béke és a feszültség határvonalán egyensúlyozva próbálta formálni a globális diskurzust. Brüsszel, mint az Európai Unió központja, nemcsak politikai döntések színhelye, hanem egyfajta infúzió is, amely elegyíti a különböző nemzetek érdekeit és céljait. A béke megteremtéséhez szükséges párbeszéd és kompromisszum gyakran találkozik Trump provokatív stílusával, ami sokszor kihívást jelent a diplomáciai normák számára. Míg Brüsszel a konszenzusra törekszik, addig Trump politikája sokszor a radikális változások irányába mutat. Az amerikai elnök szerepe ezért kulcsfontosságú lehet a nemzetközi kapcsolatokban, hiszen a béke eléréséhez elengedhetetlen a nyílt kommunikáció és a kölcsönös megértés. Az infúzió, amelyet Brüsszel képvisel, nem más, mint a különböző kultúrák és politikai irányzatok harmonikus összefonódása, amely egy új, stabilabb globális rend kialakulásához vezethet.
Orbán Viktor a háború és béke témájában továbbra is Donald Trumpban keresi a megoldást. Úgy véli, hogy "ha Trump lett volna az elnök, a háború elkerülhető lett volna", és hangsúlyozza, hogy "már rég béke uralkodna, ha Brüsszel nem akadályozná az amerikai elnök békeforradalmait".
A fiatalokat sem hagyta ki a sorból: őket arra biztatta, hogy "jöjjenek le a gépről, és hajítsák ki a brüsszeli infúziót". A mondat gyorsan szállóigévé válhat - bár sokan talán inkább a fejüket vakargatják majd, hogy pontosan melyik gépről és milyen infúzióról is van szó.
"Fontos, hogy párbeszédet folytassunk a megtévesztett magyar állampolgárokkal."
A miniszterelnök beszéde végén kampányüzemmódba kapcsolt. A következő öt hónapot - vagyis a 2026-os választásig tartó időszakot - a "megtévesztett magyarok" meggyőzésének szentelné. Szerinte "egyetlen lélekről sem mondhatunk le", mert "minden magyar felelős minden magyarért". Az ellenzéki vezetőkről persze másképp vélekedik: "nekik megvannak a gazdáik".
Új név a régi dallamokhoz.
Orbán Viktor idei október 23-i beszéde nem tartalmazott váratlan fordulatokat - inkább a megszokott témákat hozta vissza: Brüsszel mint ellenség, a magyar emberek mint hősök, Trump mint a béke szimbóluma, és a "golyóstollal való suhintás" mint megoldás. Az üzenet világos: közeleg a választás, és mindenkinek készen kell állnia a szabadságharc következő felvonására.
