Varga Mihály a kamatdöntés következtében kifejtette: "Számomra nem tapasztalható semmiféle nyomás."

A Magyar Nemzeti Bank elnöke keddi sajtótájékoztatóján részletesen magyarázta a kamatszint és a kamatfolyosó fenntartásának okait, amelyeket a Monetáris Tanács határozott meg. A rendezvény során számos kérdés érkezett az újságíróktól, többek között a jegybanki alapítványok működésével, az árrésstop intézkedésével és az inflációs előrejelzésekkel kapcsolatban. Az euró bevezetéséről is szó esett, de a jegybank elnöke nem tudott konkrét információkat adni a jegybanki alapítványokkal kapcsolatos nyomozások számáról; a jegybank vezetése csupán egy feljelentést tett közzé eddig.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa keddi ülésén nem változtatott az alapkamaton, amely így változatlanul 6,50 százalék. Nem változott a kamatfolyosó két széle sem: az egynapos (O/N) betéti kamat 5,50 százalék, felső széle, az egynapos (O/N) hitel kamata 7,50 százalék maradt. (Az előző, szeptemberi ülésén sem változtatott a testület sem a jegybanki alapkamaton, sem a kamatfolyosón.)

Varga Mihály jegybankelnök tájékoztatójában kifejtette, hogy a Monetáris Tanács egyhangú döntéssel megerősítette elkötelezettségét a fenntartható infláció fenntartása iránt, amelynek célja a 3%-os szint elérése. A devizapiac stabilitása kulcsszerepet játszik ebben a folyamatban, és a tanács tagjai körében nem volt ellenszavazat vagy tartózkodás.

A világgazdasági környezetben sok a bizonytalanság szerinte, a nemzetközi piacok pedig továbbra is érzékenyek a nemzetközi történésekre. A Fed - amerikai jegybank - folytathatja a kamatcsökkentést, míg az EKB-ban szinten maradhatnak a kamatok a várakozások alapján.

Az infláció szintje változatlan, 4,3 százalékos, a lakossági várakozások továbbra is magas szinten vannak, bár kissé csökkentek. (OECD-országok átlaga: 4,1 százalék.)

A globális növekedési perspektívák kapcsán elmondható, hogy a világgazdaság növekedési előrejelzései enyhén kedvezőbb irányba változtak. Az Egyesült Államokban a vártnál kissé erősebb növekedés várható, míg Európában a helyzet eltérő: itt a növekedési ütem magasabb, de később már nem mutat olyan dinamikus javulást, mint ahogy azt remélték.

A kiskereskedelmi értékesítések folyamatosan 0-5 százalékos növekedést mutatnak, míg az ipari termelés már hosszabb ideje a negatív zónában stagnál.

A háztartási hitelállomány élénk, a vállalati hitelezésben viszont nem látható érdemi fordulat Varga Mihály szerint, aki rámutatott, a bejelentett hitelprogramok egy egyébként is aktív lakáspiacon érvényesülnek, a vállalati hitelállomány viszont visszafogott ütemben növekedhet; a bankok viszont készen állnak hitelt adni.

A folyó fizetési mérleg többletes, ez a plusz azonban idővel csökkenni fog.

Az inflációt illetően a folyamatok állandósultak, az alapfolyamatok "erőteljesek", az árkorlátozások nélkül 5,8 százalék lenne a szám.

A globális piacon az élelmiszerárak emelkedése tapasztalható, de hazánkban az árkorlátozó intézkedések révén enyhül a nyomás. Így tehát az inflációval folytatott harcunk még mindig folyamatban van.

"A forint azonban kezd erősödni" - emelte ki.

Varga Mihály szerint a szigorú monetáris kondíciók fenntartása indokolt, ezért döntöttek a szintek tartása mellett, "óvatos megközelítésre van szükség".

A jegybank a pozitív kamatszint alkalmazásával segíti elő az inflációs célok megvalósítását.

Még mindig úgy gondolja, hogy a kormány nem veszélyezteti a jegybank függetlenségét?

Minden intézménnyel és a kormányzati szervvel szemben igyekszünk megőrizni a tiszteletünket, és ez a hozzáállásunk nem változik. Számomra nem érzékelhető olyan nyomás, amely eltérítene minket az utunktól.

A NNI-hez fordultunk azzal a kérdéssel, hogy hány feljelentés érkezett az MNB alapítványai kapcsán. Tudna ebben segíteni?

Az igazságszolgáltatás függetlenségének tiszteletben tartása számunkra alapvető fontosságú. Jelenleg nem rendelkezem információval arról, hányféle megkeresés érkezett. Fontos megemlíteni, hogy a jegybank igazgatósága feljelentést tett, ezért javaslom, hogy mindenki nézze meg a jegybank hivatalos honlapját, valamint a közleményeinket a részletesebb tájékoztatás érdekében.

Milyen mértékben befolyásolja az ön, illetve a jegybank vezetésének döntéshozatala a forint árfolyamát?

A jegybank feladata az árstabilitás biztosítása és fenntartása. Az elmúlt hét hónapban erre a célra összpontosítottunk. Fontos megjegyezni, hogy a stabilitás eléréséhez elengedhetetlen egy kedvező nemzetközi környezet, amely nem csupán egyetlen ember döntésén múlik. Azonban az elmúlt hét hónap során a Monetáris Tanácsban nem voltak egyöntetűek a vélemények.

Alapítványi ügyek: A hétfői bizottsági ülésen felmerült a várható veszteség nagysága, és Ön jelezte, hogy ez még nincs hivatalosan elkönyvelve. Elképzelhető, hogy a 500-650 milliárd forintos veszteség nem is létezik?

A kölcsönös felelősségi viszonyok tiszteletben tartására törekszik az MNB. Elméleti kérdésre elméleti választ tudok adni, de az 5-600 milliárdos veszteség nem lehet valóságos, 463 milliárd forint volt a tőkeinjekció, de ez nem érinti ilyen formában az MNB-t. Azt tudom csak megerősíteni, hogy a jegybanknál ellenőrzöttebb intézmény nincs, négyszeresen is ellenőrzik. Azt tudom javasolni, keressék meg az alapítványt.

A kormány novemberben megszünteti az árrésstopot? Vagy esetleg velünk marad egészen a választásokig?

Mindig a konkrét tények, adatok és döntések alapjából indulunk ki. A kormány határozata november végére várható. Jelenleg a következő kormányzati döntésre várakozunk.

Mi állhat a háttérben, ami miatt ilyen jelentős eltérés tapasztalható az inflációs előrejelzések között a GKI és az MNB esetében?

A GKI inflációs előrejelzései folyamatosan kiugróan magasak, ami valószínűleg valamilyen elemzési anomáliára utal. Elkerülhetetlen, hogy a jegybank idővel saját számításait és megközelítéseit alkalmazza, hogy megbízhatóbb képet kapjon a gazdasági helyzetről.

Lehetséges, hogy a következő év első hónapjaiban kamatcsökkentés várható?

A befektetői várakozásokat illetően a saját adatainkból hozunk döntéseket. Márciusban új jegybanki vezetés lépett hivatalba, de még most is van, aki kamatcsökkentést vagy -emelést vár. Mi a saját utunkat járjuk, szeretnénk, ha a befektetők értenék, hogy mit miért csinálunk.

Folytatja-e az MNB az aranytartalékainak bővítését, figyelembe véve az arany jelenlegi magas árát?

Nem tudok újat hozni a témában: jelenleg a tartalékkezelést vesszük górcső alá, és alaposan átértékeljük. A jegybank számára egyelőre nincs szükség arra, hogy az aranytartalék bővítését tervezzék. Figyelemmel kísérjük az aranypiacon zajló eseményeket. Éber szemmel követjük a fejleményeket!

Ha 2027 elején fenntarthatóan teljesül az inflációs cél, és 2026 elején a célsávba megy az infláció, akkor teljesülnek a feltételek?

Erről a témáról mindig is világosan és nyíltan szoktunk diskurálni, hiszen az ezzel kapcsolatos jegyzőkönyvet rendszerint a közönség elé tárjuk, és ennek megvan a maga oka. A Monetári Tanács döntéshozatala nem egyszerű folyamat, hanem egy alaposan megfontolt, összetett döntési eljárás. Az infláció természetesen kulcsszerepet játszik ebben, de emellett egyéb fontos mutatókat és adatokat is figyelembe veszünk.

Az árfolyam-stabilitás kérdése kiemelt jelentőséggel bír, és érdemes megfontolni, hogy hosszú vagy rövid távon milyen elvárások fogalmazódnak meg e téren. Rövid távon a piaci volatilitás és a hirtelen áringadozások miatt a stabilitás elérése nehezebb feladat lehet. Ilyenkor figyelni kell a gazdasági hírekre, politikai eseményekre, és a piaci trendekre, amelyek drámai módon befolyásolhatják az árfolyamokat. Hosszú távon viszont a stabilitás elérhetőbbé válik, amennyiben az alapvető gazdasági mutatók kedvező irányba változnak, és a piaci szereplők bizalma megerősödik. Az ilyen időszakokban fontos a gazdasági fundamentumok alapos elemzése, a vállalatok pénzügyi helyzetének megértése, és a makrogazdasági trendek figyelemmel kísérése. Mindkét esetben elengedhetetlen a kockázatok tudatos kezelése és a diverzifikáció alkalmazása, hogy a befektetések ne legyenek túlságosan kitetve a hirtelen piaci mozgásoknak. Az árfolyam-stabilitás eléréséhez tehát átfogó szemlélet és alapos tervezés szükséges.

A jegybanknak van egy világos és fenntartható inflációs célja. Azonban a devizaárfolyammal kapcsolatos helyzet nem célkitűzés, hanem a tevékenységeink következménye. Ebből adódóan fontos hangsúlyozni, hogy a stabil forintárfolyam kedvező hatásai már megmutatkoznak az árindexek alakulásában.

Európa bevezetése: Milyen gondolatok fogalmazódnak meg Önben erről a témáról?

A kérdés ma nincs asztalon. A csatlakozás feltételeit egyelőre a magyar gazdaság nem teljesíti. Másrészt: egy miniszterelnöki nyilatkozat tisztázza ezt. Először a feltételeket kell teljesíteni, ha ez megvan, akkor tehető fel ez a kérdés.

A következő kamatdöntő ülés időpontja november 18-ra esik.